Lemond Zoran Zaev macedón miniszterelnök, ha kudarcot vall az ország nevének megváltoztatásáról szóló, őszre tervezett népszavazás - ezt maga a kormányfő jelentette be, ám hozzátette: biztos abban, hogy a lakosság nagy arányban támogatja majd a névváltoztatást.
Ha EU-tagok akarnak lenni, muszáj lesz
Zoran Zaev azt várja, hogy a lakosság 77-85 százaléka szavaz arra, hogy Macedónia nevét Észak-Macedóniára változtassák, ugyanis ekkora arányban támogatják az állampolgárok az ország európai uniós és NATO-csatlakozását is. Mint mondta: a macedónoknak nincs nagy terük a választásra, hiszen nincs más alternatíva, csak meg kell erősíteniük, hogy szeretnék, ha az ország EU- és NATO-tag lenne. A döntés egyszerű, az Európai Unióba és a NATO-ba vezető út egyirányú - fogalmazott a macedón kormányfő.
Zoran Zaev elmondta, a kormány még nem találta ki, pontosan mi is lesz a népszavazás kérdése, de mindenképpen a névváltoztatással és az európai uniós, illetve NATO-csatlakozással lesz kapcsolatban.
Megoldották a vitát
A macedón és a görög miniszterelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem utalt Jugoszláviára.
A mostani megállapodás értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz. Az ország alkotmányát várhatóan még az idén módosítják, és a megállapodás értelmében népszavazást is rendeznek, hogy kiderüljön, a lakosság milyen arányban támogatja a névváltoztatást.
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
