Hirdetés
Hirdetés

Tíz éve nem nőtt akkorát a gazdaságunk, mint tavaly, de most jön a szomorú fordulat

2019. január 28., 07:29
Cimkék
GKI
, GDP

A magyar gazdasági növekedés 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6 százalékos volt, ami az EU-ban kiemelkedő mértéknek számít. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4 százalék körüli GDP-növekedés várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

A GKI az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a  növekedést továbbra is elsősorban a belföldi felhasználás emelkedése ösztönzi. A magas bázis miatt azonban már idén is jelentősen csökken az EU-ból érkező források dinamizáló ereje. A közeljövőben az EU növekedése is lassul, az előrejelzések egyre pesszimistábbak. Magyarországon 2018 végén az inflációs és költségvetési folyamatok - a világpiaci energiaárak csökkenése és az EU-transzferek beömlése következtében - kedvező képet mutattak.

Hirdetés

A gazdaságkutató szerint a magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt, ami éves összehasonlításban nagyjából 6 százalékkal nőtt. A fogyasztás 5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal bővült. A behozatal (5,5 százalék) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4 százalék).

A magyar növekedés az EU-ban Lengyelország mögött - Lettország társaságában -, a második-harmadik lehetett. A 4,6 százalék körüli tavalyi GDP-növekedés jóval gyorsabb a bárki által vártnál, a GKI 2017 őszi 3,8 százalékos prognózisa a legjobbak közé tartozott, míg a piaci konszenzus 3,4 százalék volt.

A prognózis szerint 2019-ben az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 5 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek növekedése a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6,5 százalék körülire fékeződhetett. A GKI idén 5-5,5 százalékos dinamikát vár, ami magas ütem: a reálkeresetek ötödik éve emelkednek gyorsabban a GDP-nél, ami a versenyképesség javításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

A GKI közleménye kitér arra, hogy az októberben még 3,8 százalékos infláció decemberre 2,7 százalékosra csökkent, főleg az üzemanyagárak két hónap alatt bekövetkezett 12 százalékos csökkenése következtében. Azonban ez is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban. Ráadásul az MNB által különösen figyelt, az átmeneti hatásoktól megtisztított úgynevezett adószűrt maginfláció tovább emelkedett, és decemberben már megközelítette a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt a jegybank  szóban már jelezte, hogy lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását, ezt követően a forint 1,5 százalékkal erősödött. Bár januárban az üzemanyagárak ismét emelkedésnek indultak, megnőtt az esélye a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb idei áremelkedésnek és valamivel kevésbé gyengülő forintnak.

Decemberben a magyar államháztartás az elmúlt években megszokott hatalmas (2017-ben csaknem 200 milliárd forintos) deficit helyett közel 400 milliárd forint többletet mutatott. Ez elsősorban az EU-transzferek beérkezésének volt a következménye, az éves összeg mintegy fele ugyanis az utolsó hónapban jött be. Továbbá - nyilván az EU hiánycsökkentési felhívása és az államadósság csökkentése érdekében - az elmúlt évekre jellemzőnél sokkal kisebb volt a decemberi "pénzszórás" is. Az éves pénzforgalmi hiány így a korábban feltételezhetőnél sokkal kevésbé, csak mintegy 75 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. Emellett a hiány jelentős része, mintegy 450 milliárd forint az EU-támogatások megelőlegezéséből adódott. Mivel ez utóbbi nem része az EU módszertana szerinti hiánynak, a tavalyi GDP-arányos deficit a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalék közeli lehetett, igaz így is az egyik legmagasabb az EU-ban. A GDP-arányos államadósság pedig a 2017. évi 73,3 százalékról - tekintettel az év végi erős forintra is - 71 százalék körülire mérséklődhetett.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel

Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel

Európa orosz gázfüggősége egyre súlyosbodik, ami nem lenne probléma, ha Oroszország nem egy diktatúra lenne és a földgázt nem stratégiai nyomásgyakorlás eszközeként használná. Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Káncz Csaba interjújának második része.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?