A hadseregünket és háborút vívó katonáinkat érintő legjelentősebb beruházás ez a modern történelemben - jelentette ki az elnök.
A kongresszus rekordgyorsasággal fogadta el a védelmi költségvetést, a képviselőházban 359:54, a szenátusban pedig 87:10 arányban szavazták meg. James Mattis védelmi miniszter a voksolás után megköszönte a kongresszus gyorsaságát, és mindkét pártnak kifejezte háláját az igenekért.
Erre megy majd a pénz
A költségvetés összege 716,3 milliárd dollár. Ebből 69 milliárdot a már folyamatban lévő külföldi hadműveletekre szánnak (Afganisztánban, Szíriában, Irakban, Szomáliában), 2,6 százalékkal tervezik megemelni a hadseregnél dolgozók bértömegét, és várhatóan több tízmilliárd dollárt költ majd a Pentagon a haditengerészet, a légierő és az amerikai rakétavédelmi rendszer modernizálására. A törvény felhatalmazza a Pentagont például arra, hogy 7,6 milliárd dollár értékben 77 darab F-35-ös Joint Strike Fightert, azaz közös csapásmérő vadászrepülőgépet - ötödik generációs könnyű vadászbombázót - vásároljon a Lockheed Martin cégtől.
A törvényben van olyan kitétel is, hogy a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőgépeket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalások felhagyására. Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról tárgyal Moszkvával.
A védelmi minisztérium kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra, hogy mentesíthessen az amerikai szankciók alól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis nem akarnak egyes államokat - azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak - teljesen Oroszország karjaiba taszítani. Amerikai sajtóhírek szerint Mattis elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket, és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról tárgyal Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.
