A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg – írja a Népszabadság Online.
Tavaly decemberben jelentették be, hogy mélyreható vizsgálatot indítanak a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt. A most nyilvánosságra került bizottsági levél is emlékeztet rá, a beruházási szerződésekben Oroszország vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt biztosít a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez, és a magyar állam Paks II összes olyan beruházását közvetlenül fogja finanszírozni, amelyek az 5-6. atomerőművi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükségesek. Ezen túl a kormány nem tervez semmilyen pénzügyi támogatást nyújtani a projekthez, az új blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni.
Eddig ismeretlen részletek
A számos kitakart sort tartalmazó levél szerint a szerződésekben kötbér is szerepel (ez az információ eddig nem volt ismert). A magyar hatóságok úgy tervezik, hogy a Paks II-ben termelt villamos energiát a piacon értékesítik a szokásos zsinóráram-eladási szerződéseknek megfelelően. A szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: „ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik".
A magyar kormány a saját álláspontját az eljárásban két tanulmánnyal („A piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés", illetve „A Paks II. Atomerőmű projekt gazdasági elemzése" - utóbbi a Rothschild-csoport munkájaként vált tavaly decemberben ismertté) igyekezett alátámasztani.
A bemutatott kormányálláspont szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5 százalékos adózás utáni megtérülést mutat, ezt azonban az EB az átadott anyagok alapján nem látta bizonyítottnak, sőt, úgy találták, hogy a kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket (például a piaci áramárat) pedig rendszeresen felülbecsülte, és egészen addig kozmetikázta az adatokat, amíg azok ki nem adták a beruházás megtérülését.
Nem számíthatunk sok jóra
Az uniós testület szerint a kormány a valóságban egyoldalú, a többi piaci szereplő számára nem elérhető előnyt nyújt a Paks II projektnek azáltal, hogy a finanszírozás tényleges terheit magára vállalja. Ezzel pedig nem csupán a magyar energiapiacot torzítja el érzékelhetően, hanem az egész európai árampiacot is.
A fentiek alapján a bizottsági álláspont az, hogy a finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz – a teljes 12,5 milliárd eurós költség támogatásnak minősül –, amelynek a jogszerűségét vizsgálni kell. Ez mindenképpen rossz hír az Orbán-kormány számára, mivel az eljárásban a magyar pozíció mindeddig arra épült, hogy a projektben egyáltalán nincs állami támogatás. A levélből kiderül: önmagában az állami támogatás ténye nem ellentétes a belső joggal, azonban a magyar kormány eddig nem tudott olyan érvet felvonultatni, amely igazolná, hogy a támogatást valamilyen piaci szempont (például az ellátásbiztonság) mindenképpen szükségessé teszi - írja a nol.hu.
A Bizottság azzal kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, hogy Paks I és Paks II nem egymástól függetlenül működik majd, a két létesítmény pedig együttesen döntő befolyással lehet a magyar árampiacra. A Margarethe Vestager uniós versenyjogi biztos által aláírt levél ugyanakkor leszögezi, hogy a végső beruházási döntést – amellyel a Paks II visszavonhatatlanul megrendeli a két új reaktort érintő kivitelezési munkákat –, még nem hozták meg, és a kivitelezői szerződés keretében eddig még nem került sor kifizetésekre.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
