Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta Málta belépését, kevesebb mint egy héttel azután, hogy Hollandia esetében is így járt el.
Harc a korrupció ellen
Vera Jourová uniós igazságügyi biztos üdvözölte a lépést. Szerinte minél több tagország csatlakozik, annál hatékonyabb lesz az ügyészi hivatal. Emellett pedig ismételten felszólította az eddig kimaradó államokat arra, hogy csatlakozzanak a korrupcióellenes szervezethez.
Az Európai Ügyészség a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűneseteket göngyölíti majd fel. Nyomozhat, vádat emelhet, bíróság elé állíthat elkövetőket, és gyakorlatilag hidat képez az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési szervek között. Csak a határokon átnyúló hozzáadottértékadó-csalás évi mintegy 50 milliárd eurós bevétel-kiesést okoz az EU-ban, közölte korábban az Európai Parlament.
A hivatalnak legkésőbb 2021 elején meg kell kezdenie működését. A főügyészt és az európai ügyészeket várhatóan 2019-ben fogják kinevezni.
A magyar kormány nemet mondott
Magyarország nem vesz részt az együttműködésben. A kormányzati álláspont szerint jelenleg is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, és egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna.
Magyarország mellett még Lengyelország és Svédország jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását. Dánia, Írország, valamint a jövőre az EU-nak várhatóan búcsút intő Egyesült Királyság pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
