Habár Magyarország megérti, hogy az Egyesült Királyság kilépése miatt megcsappan az EU-s költségvetés, nem értünk egyet a kohéziós és agrárpolitikai források megkurtításával – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter a 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Magyarország egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Unióban érdekelt, így olyan hosszú távú költségvetésre van szükség, amely megfelelő finanszírozást biztosít mind az új kihívások, mind a hagyományos politikák számára, valamint hatékonyan tud hozzájárulni a közös célkitűzések megvalósításához.

A külső határok védelmére, az illegális bevándorlási hullám megakadályozására, illetve annak Európán kívüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szükséges – ez azonban nem mehet a meglévő kohéziós keretek rovására. A fejlettségbeli különbségek csökkentését célzó források és a demográfiai kihívásokat kezelő eszközök összekapcsolása pedig számos további kérdést vetne fel.

A támogatás nem adomány

A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a Brexit miatt keletkező finanszírozási rést a hagyományos politikák, a felzárkózást támogató kohéziós politika és az agrárpolitika forrásainak kurtításával kívánják kitölteni. Az uniós támogatási rendszer nem adomány, hanem a tagságból adódóan a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkózásra szolgáló összegek – mondta Varga Mihály. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint a támogatáspolitika kialakítása során nem lehet szempont, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben veszi ki a részét a migrációs kihívásból.

Varga Mihály és Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős biztosának találkozóján szóba került a digitális vállalatok adóztatásának kérdése is. A tárcavezető szerint az EU által koordinált egységes szabályozásig átmeneti megoldásra van szükség, hiszen ez idő alatt nemcsak a digitális cégóriások javára sérül az igazságos közteherviselés elve, hanem több millió euró esik ki a tagállamok költségvetéséből is.