Az OTP megbízásából készült GfK kutatás szerint a végtörlesztők 28%-a tesz félre a megmaradt pénzből, az árfolyamgátat igénybe vevő vagy azt tervező válaszadók esetén pedig 43% ez az arány. Az árfolyamgát miatt előtérbe kerül a hosszabb távú pénzügyi tervezés, a rendszeres megtakarítás.
A kutatás szerint a megtakarítással rendelkezők 8%-a fizette vissza a hitelét kedvezményes árfolyamon. Az érintettek többsége még nem döntötte el, hogy a végtörlesztéssel felszabaduló jövedelmet megtakarítja-e. A végtörlesztők közel egyötöde gondolja, hogy a megmaradó összeg egy részét félreteszi, 12%-a pedig azt, hogy teljes egészében megtakarítja. A megmaradó pénzből átlagosan havi 34 ezer forintot terveznek az öngondoskodásra fordítani. Az összeg elhelyezésére a leggyakrabban – a válaszadók majdnem fele – a lekötött betéti formát említette.
Az árfolyamgátat eddig a devizahitellel rendelkező válaszadók 9%-a vette igénybe, és további 32% tervezi, hogy él ezzel a lehetőséggel. A megkérdezettek egynegyede határozottan állította, hogy az összeg egy részét félreteszi, míg 27 %-a azt nyilatkozta, hogy a teljes összeget megtakarítja. Az érintettek kalkulációja alapján átlagosan havi 19 ezer forinttal tudnak így gondoskodni a jövőjükről. Az árfolyamgátat választók vagy azt fontolgatók körében azok a megtakarítási formák népszerűbbek, amelyek a rendszeres megtakarításokat ösztönzik. A válaszadók 43%-a említette például a lakástakarékpénztárat és 30% a takarékszámlát.
Az eredmények jól mutatják: az árfolyamgát amellett, hogy jelentős megtakarítással jár, körültekintőbb tervezést igényel. A megtakarítással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból is látszik, hogy az árfolyamgát igénylői – feltehetőleg a gyűjtőszámlán halmozódó hitelösszeg visszafizetésére tekintettel – fontosabbnak tarják, hogy rendszeresen tegyenek félre.
Turny Ákos, az OTP Bank Lakossági Bankszámla és Betét Főosztályának vezetője az adatokat értékelve jelentős eredmények nevezte, hogy a végtörlesztés és az árfolyamgát révén a lakosság körében nőtt a megtakarítási szándék. „Különösen pozitív fejlemény, hogy az árfolyamgát kapcsán előtérbe kerül a hosszú távú tervezés és a rendszeres megtakarítás. Fontos, hogy ez a szemlélet minél szélesebb körben elterjedjen, hiszen ezzel készülhetünk fel például a váratlan helyzetekre, a nagyobb családi kiadásokra vagy a nyugdíjas évekre is.” – mondta el az igazgató.
Az árfolyamgáton túl: mire költik a pénzüket a devizahitelesek?
Az árfolyamgát és a végtörlesztés is hozzájárul a lakossági öngondoskodás erősítéséhez: a csökkenő, illetve megszűnő törlesztőrészletek miatt magmaradó összegből – vagy annak egy részéből – sokan terveznek megtakarítást.
Hiába minősítették jogellenesnek az eljárást, a német kancellár nem tágít a határellenőrzés ügyében. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
