A kétezres évek folyamatos emelkedő trendje tavaly érte el eddigi csúcspontját: 2012-ben a felnőtt magyarok 19%-a tervezett valamilyen típusú migrációt. Szűk egy évvel később, 2013 januárjában halvány csökkenés után a lakosság 16%-a gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 1993 óta tartó idősorából.
A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, 1993–2013 (%)
Forrás: Tárki
A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre költöznének a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt: míg a rendszerváltást követő évtizedben a csupán lakosság 5-6%-a tervezett migrációt, addig 2001-ben már lényegében megduplázódott, 2011-től pedig megtriplázódott az arányuk.
2010 óta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka megnőtt, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan. 2013 elején a felnőtt lakosság 13%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6%-uk pedig kivándorolna.
A migrációs potenciál célországai a tervezett migráció időtávja szerint
Mint az ábrán látható, a 2012-ben mért ún. halmozott migrációs potenciál (azaz azok aránya, akik legalább az egyik fajta migrációban gondolkodnak) a valaha mért legmagasabb érték volt, amihez képest a 2013 eleji érték valamivel alacsonyabb, a két évvel ezelőttihez. Összességében azonban a húszéves idősor egészét tekintve továbbra is magas szinten áll a migrációt tervezők aránya.
Ausztria, Németország és Nagy-Britannia a legkedveltebb célpontok
A célországol, amelyekbe a legtöbben költöznének a migrációt tervezők, 2013-ban is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Az USA és Kanada, valamint a világ többi országának súlya a kivándorlást tervezők körében magasabb, mint a végleges kivándorláshoz képest átmenetinek szánt külföldi munkavállalást tervezők között.
A valamilyen típusú migráció tervezők aránya az átlagoshoz (16%) képest azon társadalmi csoportok esetében magasabb, amelyek hagyományosan a munkaerő-migráció legjobb alanyai: ezek a férfiak (22%), a középfokú iskolai végzettségűek (30%), a munkanélküliek (35%) és kiugró mértékben a tanulók (56%), azaz a 18 éven felüli diákok több mint fele nem Magyarországon képzeli el (közel)jövőjét.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
