Tavaly nyár óta tovább csökkentek a lakosság pénzügyi tartalékai, leginkább a lekötött bankbetétek csappantak meg (7 százalékponttal). 2011 júniusa óta 63%-ról 56%-ra csökkent azok aránya, akik rendelkeznek valami fajta öngondoskodási formával, most már csak a megkérdezettek 23%-a rendelkezik félretett pénzzel a váratlan helyzetekre, ez 5 százalékpontos csökkenést jelent tavaly nyár óta. A váratlan helyzetekre félretett pénzek jelentős részét azok élték fel, akiknek amúgy is alacsony a megtakarítási képessége - mondta el Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese a bank öngondoskodási indexéhez készített legújabb kutatást bemutató sajtótájékoztatón.
|
| Kovács Antal vezérigazgató-helyettes |
Kovács szerint ha iskolai osztályzatra akarjuk váltani az index mostani értékét, az egy "kettes alának" felel meg.
Az egyetlen pozitívum a mostani felmérésben, hogy ugyan a vésztartalékaikhoz sokan hozzányúltak, de akiknek van félretett pénze, azoknak ez az összeg több időre elegendő. Szűkre fogott kiadásokkal most átlagosan 20 hónapig húzzák ki a megkérdezettek a korábbi 16 hónappal szemben.
Az egészségpénztár és a Start-számla tartja magát
Szinte valamennyi pénzpiaci megtakarítási formát érintette a tartalékok megcsappanása, ez alól csupán az egészségpénztár és a Start-számla jelent kivételt. Az egy főre jutó megtakarításai formák száma is csökkent, a vizsgált 15 típusból fél évvel ezelőtt még 1,5-tel rendelkezett az átlag, ma már cask1,1-el.
A mostani felmérést március elején végezték, vagyis már a végtörlesztés lecsengése után (az árfolyamgátba belépők annak hatását majd csak szeptember után érzik meg leginkább). A devizahiteleseket mentő akció döntő hatással volt a meglévő megtakarításokra. Az összes megkérdezett 16%-a rendelkezett devizahitellel, közülük majdnem minden ötödik tudta visszafizetni kedvezményesen hitelét. Az érintettek 8%-a saját forrásból, 5% kölcsönnel együtt, 6% pedig teljes mértékben hitelből fizette vissza banki tartozását.
A makrogazdasági helyzet átsugárzik a lakosságra
Závecz Tibor, a kutatást készítő Szonda Ipsos kutatási igazgatója elmondta, a leginkább az a jellemző, hogy az emberek többsége az adott hónapot akarja "túlélni". Félévvel ezelőtt az volt a jellemző, hogy ugyan csökkent azok száma, akik félre tudtak tenni, de többen gondolkoztak abban, hogy félretesznek, többen terveztek hosszú távra. Az index mostani romlásában az is nagy szerepet játszott, hogy a tartalékaikat felélő háztartások későbbre tervezik, hogy visszatérnek az öngondoskodás útjára, vagy úgy látják, hogy erre nem lesz esélyük. Závecz szerint ebből is látszik, hogy a makrogazdasági helyzet pillanatok alatt átsugároz az emberek hangulatára.
A pénzügyi tervezésben nincs változás: az emberek 58%-a készít pénzügyi tervet a következő hónapra, a hosszabb távú tervezés már egyre kevesebbeket mozgat meg. Hosszú távú megtakarítása a megkérdezettek 33%-a rendelkezik - ebben nincs változás, ez is azt mutatja, hogy az emberek a rövid távú lekötéseiket használták fel például a végtörlesztéshez (ezek a befektetések mobilabbak is).
Nem tudunk már előre tervezni
Az index egyértelműen azt mutatja, az elhúzódó válság hatására egyre kevesebben gondolnak az öngondoskodásra, a szándék ugyan megvan, de a tartalékok felélése miatt egyre kevesebben tudnak hosszabb távú célokat kitűzni. A bármilyen pénzügyi öngondoskodást tervezők aránya csökkent, de pénzpiaci megtakarításokat is kevesebben kevesebben terveznek, ahogy csökkent azok aránya, akik a váratlan helyzetekre félre tudnak tenni. Ezek után nem meglepetés, hogy a nyugdíjas évek pénzügyi tervezésére is egyre kevesebben gondolnak. Bár félévvel ezelőtt még az volt a tendencia, hogy nőtt a konkrét megtakarítást tervezők aránya, a tudatosan tervezők száma most csökkent, a korábbi 46%-ról 41%-ra.
Aggódunk a jövő miatt?
Ezek után az sem meglepő, hogy egyre borúsabban látjuk a jövőt, az emberek 74%-a bizonytalannak ítéli meg pénzügyi helyzetét hosszabb távon, de elképesztően magas, 70% azok aránya is, akik ezt gondolják a következő évekről is. A megkérdezettek négyötöde továbbra is úgy gondolja, hogy állami nyugdíja nem lesz elegendő öreg korában a tisztességes megélhetéshez. Ugyan a többség még mindig azt gondolja, hogy az időskori megélhetés biztosítása az állam felelőssége, egyre többen ismerik fel ebben saját felelősségüket.
Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese szerint fontos, hogy egyre többen fedezik fel a pénzügyi tudatosságban saját felelősségüket, ez egy fontos lépés, de a felismerést tetteknek is kell követnie.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
