Próbavásárlásokkal és egyéb vizsgálatokkal fogja ellenőrizni a Magyar Nemzeti Bank, hogy a biztosítók betartják-e a nyugdíjbiztosítások telkes költség mutató (TKM) maximalizálásra vonatkozó, július 1-től hatályos szabályozást. A felügyelet a próbavásárlások mellett részletes adatbekéréssel tekinti át a nyugdíj-biztosítási piacot - mondta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője a Népszabadságnak.
Elindultak lefelé a TKM-ek
Mint ismert, a jegybank a futamidő függvényében 3,5-4,25 százalék közötti szinten maximált TKM-et tart elfogadhatónak - komplex termékeknél ennél 2 százalékkal eltérhetnek a biztosítók a kiadott ajánlás szerint. Miután az eltérést indokolni (és ellenőrizni) kell, ezért lesznek vizsgálatok a jövőben.
A TKM maximalizálásnak köszönhetően a korábban 10 százalék feletti TKM-ek eltűntek a piacról, s számottevő csökkenés volt látható a piacon - az átlagos TKM a teljes palettán 3,68 százalék lett. Ennek fényében kissé furcsa, hogy a Bankmonitor.hu a héten olyan elemzést készített, amely szerint igazából nem csökkent a nyugdíjbiztosítások TKM-je, ám a felmérésről az derült ki, hogy az alkuszportál a TKM-ek felső határából vont átlagot.
Idő kell
A felügyeleti ajánlás érvényesülésének hatását nem igazán lehet néhány hét eredményéből lemérni - a magasabb TKM-mel bíró termékeket július közepéig még értékesíteni is lehetett a Népszabadság szerint. Ami bizonyos, az MNB és a Magyar Biztosítók Szövetsége tárgyalásai után kialakított megoldás - ahol a jegybank egyébiránt a biztosítók által vártnál szigorúbb szinteket fogadott el az ajánlásában -révén a fogyasztók garanciákat kaptak arra, hogy a hozamok és az adókedvezmény révén valóban érdemi öngondoskodásra nyílik lehetőség a termék igénybevételével. Természetesen a biztosítások az eltérő (a "kijárós" ügynökökre alapuló, jutalékfüggő) értékesítési megoldás okán magasabb költségszintekkel működnek, mint az egyéb versenytársak, a befektetési alapok, a nyugdíjpénztárak vagy a NYESZ-számlák, ugyanakkor jól látható, hogy épp ezért sokkal szélesebb ügyfélkörnek képesek hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínálni. Ezért fontos, hogy a jegybank kiemelt figyelemmel fordul a megoldás ellenőrzése felé. A TKM-szabályozás hatása ugyanakkor már érződik a jutalékszintek csökkenésében is - bár ez az átmenet bizonyosan hosszabb időt vesz majd igénybe - hiszen a magasabb jutalék kiajánlásban az ügyfélszerzés is fontos pont, márpedig egy új terméknél ez fontos pont.
A régi szerződések átdolgozása kellene
A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy milyen megoldást talál a piac azoknak a szerződőknek az érdekében, akik a termék piacra vezetése után gyorsan, magas, nem egyszer 10 százalék feletti költségmutató mellett szerződtek biztosítókkal. Itt a felügyeletnek nincs lehetősége arra, hogy beavatkozzon, a józan piaci vélemények szerint a biztosítóknak meg kellene teremteniük annak lehetőségét, hogy az első hat hónapban magas TKM mellett megkötött szerződéseket az ügyfelek külön költségek nélkül a szabályozásnak megfelelő új konstrukcióra cseréljék az adott társaságoknál. Persze, kérdés, hogy mennyire lesznek erre nyitottak azok a biztosítók, akik például június utolsó napokban is úgy adták el a magas TKM-mel bíró termékeket, hogy az érdeklődőket megtévesztették, mondván: a TKM szabályozás nem tud mit kezdeni a "fantasztikus" (igaz komoly feltételekhez kötött) bónuszokkal, vagy azzal tévesztették meg az ügyfelet, hogy prospektusukban a 8 százalékos nettó hozam mellett mutatták ki, hogy a költségek elenyészőek.
Mi lesz így az uniós csúcson? 
