9 hónap alatt 16 milliárdos eredmény a K&H-nál

Az eredmény 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Hendrik Scheerlinck, a bankcsoport vezérigazgatója az eredményeket ismertető budapesti sajtótájékoztatón a jó teljesítményt a növekvő üzleti volumennel, a szigorú költséggazdálkodással és a stabil hitelezési veszteségekkel, továbbá egyszeri pozitív tételekkel magyarázta.

Több a bedőlt hitel, de segíthet az árfolyamgát

A K&H-nál is enyhén emelkedett a nem teljesítő hitelek aránya, elsősorban a lakossági hiteleknél. A vezérigazgató az árfolyamgát kiterjesztését jó intézkedésnek nevezte. Hozzátette, hogy a K&H-nál ebben a programban jelenleg a jogosultak 43 százaléka vesz részt, és úgy vélte, a program kiterjesztésével 60 százalékra nőhet ez az arány.

18 milliárd ment tranzakciós illetékre

A bank működési bevételei 14 százalékkal nőttek, míg a működési költségek 32 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, mindkettőre erős befolyással volt a tranzakciós illeték. A tranzakciós illeték 10,1 milliárd forinttal, az egyszeri plusz tranzakciós illetékteher további 8 milliárd forinttal emelte a költségeket - ismertette Gombás Attila, a K&H csoport pénzügyi vezetője.

Az ügyfélbetétek állománya éves összehasonlításban 15 százalékkal, 1834 milliárd forintra nőtt. Az ügyfélhitelek állománya 0,2 százalékos mérséklődést mutatott, 1439 milliárd forint volt szeptember végén.

Bejön a jegybank programja - rá is fér az országra a hitel

A harmadik negyedévben a vállalati hitelkereslet egyértelműen élénkülést mutatott, köszönhetően a jegybank növekedési hitelprogramjának.

Utóbbival kapcsolatban Hendrik Scheerlinck vezérigazgató kiemelte: örömmel vették a hitelprogram folytatását. Pozitívan értékelte, hogy abban részt vehetnek a mezőgazdasági vállalkozások, továbbá lízing és faktoring lehetőségek is megjelennek benne. Véleménye szerint a program ténylegesen növelheti a hitelkeresletet, és ez hosszú távon a gazdaságnak is jó lesz.

Megjegyezte: a jelenlegi alacsony hitelkeresletben az tükröződik, hogy Magyarországon a GDP növekedésében alacsony, 16 százalékot képvisel a beruházások aránya, míg a régió többi országában jellemzően 25-30 százalék között van ez az arány.