Az MNB 35 bankot, pénzügyi szolgáltatót és takarékszövetkezetet büntetett meg az ingyenes készpénzfelvétel költségeinek jogszerűtlen áthárítása miatt - tájékoztatott Windisch László, a jegybank felügyeleti és fogyasztóvédelmi területért felelős alelnöke. Fogyasztók tömegeinek kell igénybevennie ezeket a számla-szolgáltatásokat, így ezek egyfajta közszolgáltatásként funkcionálnak - mondta Windisch, aki szerint ráadásul a fogyasztók jelentős része nincs valós döntési helyzetben. Nincs mód és lehetőség arra, hogy egy ilyen hosszú távra szóló szerződés esetén kizárják az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, ám fontos, hogy kellő tájékoztatás mellett, a jogszabályok maradéktalan betartása mellett történjen ez a módosítás.

A megbüntetett cégeknél vagy hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben. Más esetben a kondícióváltozás esetén a szolgáltató nem várta ki a 60 napos életbeléptetési határidőt, vagy/és az ügyfelet a tájékoztatás megtételekor nem tájékoztatták arról, hogy felmondással élhet, ha nem fogadja el a díjmódosítást. A szolgáltatók egy része elmulasztotta közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát. A felügyelet szerint volt példa arra is, ahol új díj bevezetésével történt a szerződésmódosítás, vagy épp megváltoztatták a díjszámítás módját.

A 0 forintos díj nem díj

A legérdekesebb tétel az, hogy a felügyelet szerint a korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetővé a szolgáltatók, amely a felügyelet szerint szintén új díj bevezetését jelenti, még akkor is, ha ezt a díjat az adott bank akciós kedvezményként hirdette meg. A Privátbankár kérdésére Windisch László elmondta: a 0 forintos díj nem díj, ezt akkor emelheti meg az adott társaság, ha a szerződésben a bank írásban kikötötte, hogy ezt a tételt a későbbiekben emelheti.

A 35 pénzügyi szolgáltató közül 33 esetben a jogtalan díj kiszabása kapcsán beszedett pénz visszautalására kötelezte a cégeket. A legnagyobb - a törvényi maximumhoz közelítő - bírságokat, 98 milliós tételt az MKB és a Raiffeisen kapta, 95 milliót fizethet az FHB, 93 milliót a Budapest Bank. Tőlük alaposan lemaradva, 60 milliós tétellel jelenik meg a büntetési listán a Citibank és az OTP, a CIB 44 milliót fizethet. A kisbankok közül a DBR 50, az Oberbank 48, a Gránit Bank 38 milliós tételt fizet. A takarékok közül a legnagyobb tételt a Hévíz és vidéke Takarékszövetkezet fizethet - 35 milliót. Az ingyenes kézpénzfelvétel kapcsán először fókuszba került Sopron Bank 21 milliós bírságot kapott.

Összességében 10 milliárd forintos tételt fizetnek majd vissza a bankok az ügyfeleknek, akiknek május 15-ig kell  tájékoztatniuk a felügyeletet a megtett lépésekről és a visszautalások ütemezéséről.

Most még megúszták a félmilliárdos bírságot

Most 35 vizsgálat zárult le, ezt a december 13-i állapot alapján kezdte az MNB. további 120 vizsgálat még tart, ezek lezárása idén nyárra várható. Windisch László szerint a mostani intézkedések szigorúan véve nem az ingyenes készpénzfelvételhez köthető módosításokra adtak feleletet, hanem általánosan a jogellenes díjemeléseket szankcionálták, ám természetesen voltak köztük már készpénzfelvételhez köthető módosítások.

Az ingyenes pénzfelvételhez kapcsolódó új törvénymódosítás alapján a felügyelet március 20-tól szabhat ki bírságot - amelynek minimális összege 500 millió forint lehet -, de ezzel a szankcióval csak a március 20. után életbelépő kondícióváltozások esetében élhet a jegybank. Windisch László a Privátbankár kérdésére ugyanakkor nyitva hagyta, hogy milyen esetekben élhet majd ilyen szankcióval a jegybank. A tájékoztató után kiadott sajtóanyag ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az adott törvénymódosítás "kifejezetten a havi két alkalommal, 150 ezer forint összeghatárig ingyenesen történő készpénzfelvételre vonatkozó előírások megsértésének szankcionálására vezették be."