A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2013. február 28-ig 132 558 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma már meghaladta a 141 ezret. A gyűjtőszámla-hitelek állománya február végén meghaladta az 5 milliárd forintot.
Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek február végéig összesen 7 milliárd 443 millió forint kamat megfizetése alól mentesültek.
Az árfolyamgátról
Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).
Az árfolyamgát-szerződés megkötését a hiteladósok 2013. május 31-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél, miután az Országgyűlés meghosszabbította az eredeti, 2013. március 29-i határidőt.
A devizahitelesek harmada választotta az árfolyamgátat
Február végéig a 452 ezer jogosult 31 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe, a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya február végén 1152 milliárd forint volt, a teljes devizakölcsön-állomány 37 százaléka - közölte honlapján hétfőn a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
