Mit mondtak ki?
A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések.
Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének.
Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás.
A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek.
Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.
Ők sem fordulhatnak az Ab-hoz
Továbbá a bíró leszögezte azt is, hogy a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.
A törvényszék első fokon elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához.
Az elsőfokon pervesztes pénzintézet jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen.
Mindjárt az államé lesz
A per sajátos abból a szempontból, hogy az alperes magyar állammal szemben a felperesi oldalon a szeptember végéig magyar állami tulajdonba kerülő MKB Bank Zrt. áll. A bíróság az alperes magyar állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot ítélt meg.
A per hátteréről
|
Egy ügy már biztos az Alkotmánybíróság elé kerül A Fővárosi Törvényszék pénteken felfüggesztette az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását, és elfogadva a hitelintézet javaslatát úgy döntött, az Ab elé terjeszti a devizahitelekkel összefüggő ügyet. Részletek >>> |
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, amely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen.
Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek.
A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25. volt. A törvényi határidőig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét.
A törvényjavaslat felkerült a parlament honlapjára. 
