Sokadik állásfoglalását (véleményét) tette közzé az EKB a jegybanktörvénnyel kapcsolatban csütörtökön. Eszerint május 18-án felkérést kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy alkosson véleményt az MNB- törvényt módosító törvénytervezetről. A vélemény hiányosnak tartja a tervezetet, új szempontokat azonban nem tartalmaz.
A módosított törvénytervezet az írás szerint „továbbra sem old meg az MNB függetlensége tekintetében korábban kiemelt számos aggályt”, bár örvendetes, hogy a korábbi aggályok egy részét figyelembe vették. Így az EKB fenntartja azt az álláspontját, hogy az MNB-törvény hatályos rendelkezései – a módosított törvénytervezetben szereplő, jó irányban tett elmozdulás ellenére – „nem kellően előrevivőek a központi bank függetlenségének helyreállításához”.
|
| EKB kulturális napok - megint elhúzták a nótánkat |
A korábbi EKB-vélemények bírálják az MNB-törvény módosításának gyakoriságát, mivel ez hozzájárul az MNB működési alapjainak bizonytalanságához. Ilyen előzmények után az EKB hangsúlyozza, hogy – a későbbi szakaszban történő további módosítások megelőzésére – előnyben részesíti az MNB függetlenségével kapcsolatban fennmaradt, a későbbiekben felsorolt nyitott kérdéseknek a törvény módosítására vonatkozó jelenlegi parlamenti eljárás részeként történő rendezését.
Az EKB a korábbi véleményeit ismétli, többek között szerinte „aggályos különösen, hogy a Monetáris Tanács tagjainak száma változtatható és kinevezhető egy harmadik alelnök, valamint hogy e lépések az MNB-vel való konzultáció és szükségleteinek figyelembe vétele, illetőleg az MNB véleménye ellenére történő bővítés alátámasztó ésszerű érvek nélkül megtehetőek”. E rendelkezések szerinte felhasználhatóak lehetnek a döntéshozatali folyamatok befolyásolására a jegybanki függetlenség rovására.
Ugyancsak aggályokat kelt az a tény, hogy a Monetáris Tanácsnak mandátuma van a politika végrehajtására és az MNB napi ügyvitelére. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet ne csak a politika meghatározásáért legyen felelős, hanem annak végrehajtásáért saját tevékenységének felülvigyázásáért is. Az EKB továbbra is aggályosnak tartja az MNB döntéshozó testületei tagjai javadalmazásának gyakori változtatását.
Szó van még az MNB elnökének helyettesítéséről, az MNB elnöke és alelnökei által teendő esküről, az euró (euro) írásmódjáról, és az MNB eurorendszerbe történő jogi integrációjának követelményéről is. Az írást Vítor Constâncio EKB-alelnök írta alá.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1870,08 pontos, 1,36 százalékos emelkedéssel 139 495,62 ponton zárt hétfőn.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
