A tényadatok szintjén nem volt meglepő az EKB ma Magyarországról kiadott konvergenciajelentése. A központi bank kiemelte, hogy ugyan tavaly a magyar államháztartás 4,3%-os szufficittel zárt, de ez csak egyedi tételeknek köszönhető, tartós egyensúlyjavító intézkedésekre továbbra is szükség van. Az EKB egyetért ugyanakkor a Bizottság tavaszi prognózisával, mely szerint Budapest tartani tudja majd a 3% alatti deficitet az idei és a jövő évben is. A jelentés kiemeli továbbá, hogy a 60%-os referenciaértékhez képest magas az államadósság szintje.
| A mérvadó nemzetközi intézmények legfrissebb előrejelzései 2012-re az inflációs ráta 4,9% és 5,5% közötti értékre való felgyorsulását, 2013-ra pedig 2,9% és 3,9% közötti értékre való visszaesését valószínűsítik. Az EKB szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok a magasabb infláció irányába mutatnak, mivel a nyersanyagárak a vártnál erőteljesebb ütemben emelkedhetnek, továbbá a közelmúlt ársokkjai az inflációs várakozásokat is befolyásolhatják. Ugyanakkor, az előre jelzettnél alacsonyabb inflációt eredményezhet, ha a belföldi kereslet a vártnál lassabb ütemben talál magára (pl. ha a banki ágazat a vártnál gyorsabban csökkenti tőkeáttételét) - ez összhangban van az MNB várakozásaival is. A távolabbi jövőt illetően, az elkövetkező években valószínűleg a felzárkózási folyamat befolyásolja az infláció, illetve a nominális árfolyam alakulását, hiszen Magyarországon az egy főre jutó GDP és az árszínvonal még mindig alacsonyabb, mint az euroövezetben. |
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlegében meredek javulás volt tapasztalható az elmúlt években. Míg 2002 és 2008 között a fizetési mérleg folyó fizetési és tőkemérlege együttesen jelentős, évi átlagos 7,1%-os deficitet mutatott, addig a 2009-es évet 1,0%-os többlettel zárta, amely fokozatosan 3,6%-ra emelkedett 2011-ben, elsősorban a dinamikus exportnövekedésnek és a belföldi kereslet tartós gyengélkedésének eredményeképpen - emeli ki az egyetlen pozitívumot az EKB.
Stabilitás-orientált monetáris politika kell
| A magyar törvények még nem teljesítik maradéktalanul a központi banki függetlenség, az euro egységes helyesírása, valamint az eurorendszerbe történő jogi integráció követelményeit. Magyarország eltéréssel rendelkező EU-tagállam, ezért alkalmazkodnia kell a Szerződés 131. cikkében rögzített valamennyi illeszkedési követelményhez. |
Az ország nettó nemzetközi befektetési pozíciója nagymértékben romlott, a 2002-es GDP-arányos -65,2% után 2009-ben -117,9% volt, 2010-ben azonban -112,7%-ra, 2011-ben pedig -105,2%-ra javult. Az a tény, hogy az ország nettó külső kötelezettségei még mindig igen magasak, arra utal, hogy fontosak a külgazdasági helyzet fenntarthatóságát támogató fiskális és strukturális programok.
Az EKB ajánlása szerint a fenntartható konvergenciával összeegyeztethető gazdasági környezet megteremtéséhez Magyarországnak többek között stabilitás-orientált monetáris politikára van szüksége,
beleértve a monetáris politika intézményi hátterének stabilitását, amely fenntartja a piacnak a központi bank teljes függetlenségébe vetett bizalmát. Jóllehet, két év laza fiskális politikája után középtávon strukturális konszolidációval lehet számolni, a 2011-ben eldöntött strukturális reformok teljes körű végrehajtásán túlmenően további intézkedésekre lesz szükség, különösen 2013-at követően.
Lengyelország és Románia hátát már nem is látjuk. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
