A Duna House adatai alapján nagyjából minden negyedik (Kelet-Magyarországon több mint minden harmadik) ingatlanvásárláshoz köthető hitelügylet, így joggal merül fel a kérdés, hogy ez az intézkedés az éledező jelzáloghitel-piacra mekkora veszélyt jelent.
A veszélyforrás kettős - hívja fel a figyelmet a Duna House. Egyrészt az MNB arra törekszik, hogy az egy ügyfél által hiteltörlesztésre fordított összeg ne lehessen magasabb a jövedelme meghatározott százalékánál. Másrészt - és ez a sokakat érintő elképzelés -, hogy csak a NAV által igazolt jövedelem legyen figyelembe vehető az ügyfeleknek, vagyis olyan jövedelem melynek nettó értékét a bank felé igazolni tudja, és ez a magyar kkv viszonyokat ismerve nem mindig tükrözik hűen a valóságot.
Kik járhatnak rosszul?
Jelenleg eltérő a banki gyakorlat, a legtöbb pénzintézet esetén most is csak az igazolt jövedelem (munkáltató igazolás – folyószámla vagy NAV jövedelem igazolás ) 40-50 százalékig terheli az ügyfelet a havi törlesztőrészlettel, de van olyan is, aki bátrabb ezen a téren és 70-80 százalékig is vállal ügyletet. A tervezett intézkedés minden bizonnyal ez utóbbi gyakorlatot kívánja lejjebb szorítani, vagyis banki oldalról ők lehetnek a valódi vesztesei a tervezetnek.
Ügyféloldalon a Duna House hitelezési szakemberei nem látnak ebben a pontban potenciális veszélyt a lakáscélú jelzáloghitelek piacára nézve. Az átlagos hitelösszeg 6 millió forint körül alakul, amely 20 éves futamidővel számolva 45-50 ezres havi törlesztőrészletet jelent.
Ha a hitelt igénylő házaspár mindkét fele minimálbért is kap és nem kell egyéb hitellel számolnia a háztartásnak, akkor annak 130 ezer forint körüli havi összege is megengedhetné a bevezetendő korlátozást. Ez nyilván abban az esetben van így, ha a jogalkotó ésszerű kereteket biztosít, ám feltételezhetően nem célja a hitelpiac visszaszorítása - írja a Duna House közleményében.
Nem mindegy, mennyi a jövedelme
Az intézkedéscsomag másik pontja már többeket negatívan érinthet, vagyis az igazolt jövedelem kérdése. Elsősorban az a vállalkozói réteg lesz korlátozva ezzel, aki minimálbéren (esetleg fél-minimál béren) van bejelentve, miközben a vagyoni helyzete ezen jóval túlmutat.
Egyes bankok jelenlegi gyakorlata szerint nem csak a NAV által igazolt, hanem a vállalkozás pénzügyi mutatói (forgalom, nyereség) figyelembevétele mellett ún. „jövedelem vélelmezéssel” is számol, és eszerint végzi az ügyfelek hitelképességének vizsgálatát.
A Duna House Hitel Centrumának tapasztalata az, hogy a jövedelemvélelmezés a hitelt igénylő vállalkozó ügyfelek esetében eléri az 50 százalékot. Akik tehát vélelmezett jövedelmükkel terveznek idén hitelt felvenni ingatlanvásárlásra, célszerű már most elindítaniuk a folyamatot, vagy minél hamarabb kell gondoskodniuk a megfelelő jövedelem igazolhatóságáról – ebben az esetben viszont figyelembe kell venni, hogy a hiteligénylést megelőző teljes évet kell majd magasabb jövedelemmel igazolniuk - hívja fel a figyelmet az ingatlanközvetítő.
|
Felforgatja a hitelezést? A hazai bankok egyelőre nem gondolják azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bevezetni tervezett jövedelemarányos törlesztés (PTI) szabályozása előtti időszakban sokan épp azért fogják majd felkeresni a bankfiókokat, mert attól tartanak, hogy az új feltételek mellett már nem lesz lehetőségük arra, hogy hitelhez jussanak, mert nem felelnek majd meg a szigorodó feltételeknek. A Privátbankár.hu által nemrég megkérdezett hitelintézetek szerint a pontos részletek megismerése előtt nehéz elképzelni, hogy komolyabb érdeklődést generálna az egyelőre a szakmában és kisebb részben a sajtóban zajló polémia. A lapunknak nyilatkozó bankok remélik, hogy eddigi hitelezési gyakorlatukat nem írja majd teljesen át az új szabályozás. Részletek >>> |
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
