A kormányrendelet ezen részeinek hatályon kívül helyezése kapcsán a jegybank már egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), így az MNB rendelet hatályba lépésekor a jogszabályi konzisztencia már biztosítva lesz.
Továbbra is ellehetetlenítik a devizahitelt
Az MNB közölte: a devizahitelek nyújtására vonatkozó, jelenleg kormányrendeletben szabályozott előírások az új MNB rendelet hatálybalépésével megváltoznak. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új rendelkezések - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - gyakorlatilag szinte teljesen ellehetetlenítik a devizahitelek újbóli elterjedését.
Egyrészt a forinthiteleknél sokkal szigorúbb JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) és HFM (hitelfedezeti mutató) előírások lesznek a devizahitelekre, másrészt a jövedelmek esetében csak a legális, adózott jövedelmeket lehet figyelembe venni a JTM korlát számításakor. Végül a JTM korlátok esetében minden fennálló törlesztési terhet figyelembe kell venni, így egy bármilyen egyéb hitellel már rendelkező ügyfél esetében a devizahitelekre vonatkozó szigorúbb JTM korlátok még inkább effektívvé válnak.
A devizahitelek újbóli elterjedését az új szabályozásban lefektetett erős adósságfékek mellett az is valószínűtlenné teszi, hogy az elmúlt időszakban - a jegybank monetáris tanácsának következetes kamatcsökkentési döntéseinek köszönhetően - a devizahitelezés elterjedését korábban leginkább ösztönző forint-deviza kamatkülönbözet gyakorlatilag megszűnt - hangsúlyozta a jegybank.
Már most is alig lehet felvenni
A jelenlegi szabályozás szerint csak az vehet fel euró alapú jelzáloghitelt, akinek devizában van jövedelme és a jövedelem mértéke eléri a minimálbér 15-szörösét. Magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé pedig 2010 augusztusa óta nem lehet jelzálogjogot bejegyezni a tulajdonukban álló ingatlanra.
Az MNB szerdai bejelentése szerint a túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazásával adósságfék-szabályozást vezet be január elsején.
Mi lesz jövőre?
A JTM az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A HFM a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.
A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60 százalékot. Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan a JTM korlát 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék.
A hitelfedezeti arány a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék. A pénzügyi lízingre 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátokat lehet alkalmazni.
Így lehetetlenítik el a jövőben a devizahitelezést
A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet hatálybalépését megelőzően a jelenlegi szabályozás vonatkozó részei hatályukat vesztik - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A BUX a plusz 0,01 pontos nyitás után emelkedett csütörtök kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
