Kuti Ákos, az Equilor, és Balatoni András, az ING vezető elemzője is azt emelte ki az MTI érdeklődésére, hogy a lépés abba a kormányzati stratégiába illik, amely szerint növelni kell a hazai tulajdon részarányát - és így a magyarországi finanszírozást - a magyarországi bankrendszerben.

Az a meglepetés, hogy nem az OTP a vevő

Az Equilor vezető elemzője szerint meglepetés volt a bejelentés, mert a piacon azt várták, hogy az OTP, nem pedig az állam veszi meg az MKB-t. Elmondta, hogy egyelőre keveset lehet tudni a tranzakció részleteiről, de az 55 millió eurós vételár elmarad a piac által várttól.

Kuti Ákos kifejtette: a bankok vételára a tőkeérték 70-80 százaléka körül alakul mostanság, de az az 55 millió euró, amennyiért a magyar kormány megveszi az MKB-t, csak a tőkeérték 14-15 százalékát teszi ki.  A szakértő ugyanakkor hozzátette: az alacsony vételárban valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tulajdonos BayernLB elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell magyar leányvállalatát.

Kuti Ákos szerint az MKB megvásárlása nem veszélyezteti az idei hiánycélt, arra lesz fedezet a költségvetésben.

Ettől nem dől be a költségvetés

Balatoni András az MTI-nek elmondta: a kormány azon célja, hogy növelje a hazai tulajdon részarányát a magyarországi bankrendszerben, azzal is jár, hogy a belföldi források felé fordul a hazai bankrendszer, ez pedig segít abban, hogy kevésbé erősödjenek fel a gazdasági hullámzások.

Ő is úgy vélte, hogy a mintegy 17-18 milliárd forintot kitevő vásárlás nem számít jelentősnek költségvetési szempontból, és nem veszélyezteti a büdzsé egyensúlyát.

Annak is jó üzlet lesz, aki hamarosan megveszi

Varga Mihály szerint egyébként semmibe sem kerül az adófizetőknek az MKB megvásárlása. Gatyába ráznák, és akár 1-2 éven belül el is adnák a bankot. Részletek >>