Egymilliárd forintot spóroltak az igénylők
Augusztus végéig az érintett hitelállomány tizenöt százaléka. a jogosult ügyfeleknek pedig tíz százaléka került az árfolyamgát védelme alá. A PSZÁF statisztikája szerint 2012. augusztus 31-ig 48 773 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 489 ezer fő, így az érintettek tíz százaléka – döntő többségük kereskedelmi bankok ügyfeleiként – lépett már be az árfolyamgát konstrukciójába.
A már rögzített törlesztési árfolyamúvá átalakított devizakölcsönök teljes állománya augusztus 31-én 478,6 milliárd forint volt. Ez a teljes potenciálisan érintett ügyfélkör hitelállományának közel 15 százaléka. Az árfolyamrögzítésnek köszönhetően a törlesztés alól mentesített követelésállomány (az a kamatrész, amit a konstrukció révén az állam és a pénzügyi szektor magára vállal, így az ügyfélnek nem kellett megfizetni) a nyár végéig megközelítette az egy milliárd forintot. A gyűjtőszámlára mintegy 1,5 milliárd forintnyi követelés (az a tőkerész, amit az ügyfélnek vissza kell majd fizetnie) került eddig.
Legkésőbb 2017-ig szól a könnyítés
A rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-ig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán fölhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak föl (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).
A pénzügyi szolgáltatóknak a jogszabály szerint mindent meg kell tenniük, hogy az – árfolyamgát feltételeinek megfelelő – hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül ingyenesen megkössék a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó keretszerződést. Az ügyfelek ezt követően a második törlesztő részletet már a rögzített árfolyamon fizethetik.
Feltételek: 20 millióig, 90 napos késedelemig
Az árfolyamrögzítést azok igényelhetik, akik a gyűjtőszámla-hitel első folyósításáig több feltételnek is megfelelnek. A legfontosabbak, hogy a devizakölcsön folyósításkori forint összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot, az ügyfél fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot, és a lakóingatlan ne álljon végrehajtás alatt.
A PSZÁF áttekintése alapján a pénzügyi szolgáltatók többsége a következő dokumentumokat kéri az igényléshez: gyűjtőszámla-hitel igénylő lap, személyi okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány), 30 napnál frissebb hiteles teljes tulajdoni lap, több hitel esetén a további intézmények igazolása arról, hogy feléjük sincs 90 napon túli tartozás, ingatlanfedezeti biztosítás esetén annak kötvénye. Az igényléshez elvárt dokumentumok pontos köréről előzetesen a hitelt nyújtó intézménynél kell érdeklődni.
A közszférában dolgozóktól – a nekik járó kamattámogatás és vissza nem térítendő támogatás érdekében – további dokumentumokat kérnek. A gyűjtőszámla megnyitása az eddigi hitelszerződés módosítását és egy új szerződés megkötését is jelenti, amelyet közjegyzői okiratba kell foglalni.
Minél előbb, annál jobb
Decemberben, a határidő lejárta előtt megnövekedhet a pénzügyi szolgáltatókhoz beadott igénylések száma, ráadásul az év végi munkarend szerint az ügyfeleknek december 21-e után már csak két munkanapjuk marad e célra. Így érdemes az ügyintézést nem az utolsó pillanatra hagyni, hanem mielőbb kezdeményezni.
Szerinte őt is megilleti, hogy ne tekintsék bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. 
