A Fővárosi Törvényszék másodfokon érvénytelennek nyilvánított egy 2007-ben kötött OTP-s devizahitel-szerződést - számolt be az Origo hírportál.

A tavaly november közepén hozott ítélet szerint az OTP négy pontban sértette meg a hitelintézeti törvényt. A banknak meg kell térítenie a perköltséget, és 739 ezer forint kereseti és fellebbezési illetéket is ki kell fizetnie. Első fokon még a bank javára döntötte el az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék viszont másodfokon megváltoztatta az ítéletet.

Mivel azonban egy másodfokú ítéletről van szó, még nem ért véget az ügy: a hvg.hu kérdésére az OTP Bank azt válaszolta, hogy a korábban hasonló téves jogi álláspont alapján született ítéletekkel egyező módon ezt a döntést is vitatja, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul.

Mikor lehet semmis a szerződés?

A hitelintézeti törvény szerint semmis az a szerződés, amely nem tartalmazza:

- az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

- a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

- azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

- a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

Mi van ha semmis?

Ha az OTP belenyugodna a másodfokú ítéletbe, vagy a Kúria változtatás nélkül érvényben hagyja a döntést, a banknak meg kell térítenie a perköltséget, és a perhez kapcsolódó illetéket, a hitelesnek meg persze várhatóan vissza kell állítania a szerződés előtti állapotot, és visszaadnia a banknak a kapott pénzt - mondta Istvánovics Éva, ügyvéd a Privátbankár kérdésére. Fontos kiemelni, hogy az ítélet az adott egyedi ügyre vonatkozik, nincs hatása más, folyamatban lévő eljárásra - tette hozzá az ügyvéd.

Ha azt feltételezzük, hogy olyan esettel állunk szemben, amelyet a Kúria is folyamatosan hangsúlyoz, akkor elvi döntése mellett a gyakorlatban a perbíróság a konkrét ügy minden egyedi részletét értékeli, és erre alkalmazza a jogszabályokat. Ez az eset választ ad az érdemes-e perelni kérdésre is: ezt ugyanis mindig az egyedi eset körülményei döntik el. 

A hírből kitűnik, hogy megállapítási keresetről van szó, tehát a bíróság a konkrét jogsértés tényét deklarálta, anélkül, hogy a jogkövetkezményekről döntött volna erre irányuló kereseti kérelem hiányában. Nem keletkeznek belőle jogok és kötelezettségek a szerződés teljesítésére, tehát az adós nem használhatja jogszerűen a kölcsönvett összeget. Ilyenkor nem eredeti állapot helyreállításáról van szó, hanem a szerződő felek közötti elszámolásnak van helye.

Kíváncsian várjuk a folytatást, milyen feltételekkel rendeli el a bíróság az elszámolást annak érdekében hogy a felek közötti egyensúly ne sérüljön, minden szolgáltatással szemben azonos mértékű ellenszolgáltatást számoljanak el - mondta az ügyvéd.