Kezdődik az elszámolás a devizahiteles ügyfelekkel. Ennek első lépése, hogy a bankoknak április végéig ki kell küldeniük a tájékoztató leveleket az érintett ügyfeleknek. Az adósok a módosított hitelszerződést is ebben a levélben kapják meg. Várhatóan sokan lesznek, akik várakozásai nem teljesülnek majd az elszámolás kézhezvételével, mit tehetnek ők?

A devizahitel szerződések olyan polgárjogi egyezségek két fél között, amelybe fő szabály szerint nem lehet beavatkozni, bizonyos esetekben azonban a két fél módosíthatja a szerződést, vagy az egyik fél bírósághoz fordulhat a módosítás érdekében. Sőt nagyon ritka esetben akár a jogszabályváltozás is változtathat a szerződésen.

Mit jelent a devizahitel szerződéseknél az érvénytelenség és a részleges érvénytelenség? Mi a különbség? Hogyan lehet egy szerződés részlegesen érvénytelen, és mi történik, ha ezt kimondja a bíróság? Istvánovics Éva, ügyvédet kérdeztük.

Az érvénytelen szerződés olyan, mintha létre sem jött volna. Ezt jelenthetné azt, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani - te visszaadod az árut, én adom a pénzt. A hitelek esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, az eredeti állapot visszaállítása az adósnak lenne a legrosszabb.

Miről kell a banknak az ügyfelet tájékoztatni és miről nem köteles szólni? Mivel szankcionálható a bank, ha nem tájékoztatta az ügyfelet megfelelően? Istvánovics Éva ügyvédet kérdeztük arról, mit is jelent valójában a Kúria jogegységi határozatának harmadik pontja.

A Fővárosi Törvényszék másodfokon érvénytelennek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést. Az OTP a Kúriához fordul, de mi lesz, ha ugyanez a döntés marad érvényben? Miért lehet semmis a szerződés, és ennek mi lehet a következménye?

Mitől devizahitel a devizahitel? A kérdés többször is szóba került, legutóbb a Kúriánál. A legfőbb bírói testület november végén hét kérdést tett fel, ebből hatot meg is válaszolt. Kiderült: a devizahitel devizahitel, nem egy hibás jogi termék és nem is uzsora. Hogy lehet ez? Sorozatunkban Istvanovics Éva ügyvéd veszi sorra a Kúria pontjait. Első rész.

A Kúria kimondta, hogy nem számítanak uzsorának és nem tisztességtelenek a devizahitel-szerződések. De mi az az uzsora, és miért nem az a devizahitel? Mitől tisztességtelen egy szerződés? Érvénytelenek-e a devizahitel szerződések, vagy sem?

Kevesebb lehet az új devizahiteles per, miután a Kúria határozata sok kérdésben egyértelmű helyzetet teremt. Mi lesz a folyamatban lévő ügyekkel? Mire nem adott választ a Kúria? Megkérdeztük a jogászt.

Az elmúlt hónapokban sokasodtak a devizahiteles perekben születő jogerős döntések, egy szerződésről nemrég kimondták, hogy semmis - bár az elszámolás részleteiről még semmit nem lehet tudni. Ebben a helyzetben robbant a hír; a GVH a kartelltilalom megsértése miatt 9,5 milliárd forintos bírságot szabott ki 11 hitelintézetre a végtörlesztés korlátozása miatt. Kérdés, hogy az így megkárosított adósok látnak-e pénzt ebből.

Az OTP Bank hétfőn pert veszített egy devizahitelessel szemben. Az ítéletet azonban sokan félreértették, nem arról van ugyanis szó, hogy az ügyfélnek akkora törlesztőrészletet kellene fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek, hanem annak körülbelül 160 százalékát, de ezzel is sokat nyerhet az ügyfél.

Egyre alacsonyabbak a kamatok a bankbetétek után, emiatt a magyar lakosság havonta tízmilliárdokat vesz ki bankokból, és keres más befektetési lehetőségeket. Az internetnek köszönhetően már rengeteg nemzetközi befektetési szolgáltatás is rendelkezésre áll, de nem árt óvatosnak lenni ezekkel. Mire kell figyelni, ha félmilliós befektetéssel gyorsan, magas hozam elérésével kecsegtetnek?