November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. A Kúria akkor 7 kérdést tett fel a devizahitelezéssel kapcsolatban, amelyből hatot decemberben meg is válaszolt. A Privátbankár.hu sorozatában az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszokat elemzi és értelmezi.
A sorozat első része: Forint- vagy devizahitel? >>
A sorozat második része: Érvényesek-e a szerződések? Uzsora-e a devizahitel? >>
A sorozat harmadik része: Mit mond el a bank? >>A sorozat negyedik része: Mi van, ha semmis? >>
A deviza alapú hitelszerződésekről szóló kúriai jogegységi határozat részletes ismertetésének korábbi részeiben már volt szó a szerződés érvénytelenségéről, az érvénytelenség lehetséges okairól, az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeiről. Az érvénytelen szerződés semmis, vagy megtámadható. Az érvénytelenségi okok például a szerződés jogszabályba ütközése vagy uzsorás jellege, vagy a szerződés megkötésekor fennálló tévedés, megtévesztés, mint akarathiba.
Az érvénytelenségnek a lehetséges jogkövetkezményeit is érintettük, úgy, mint az eredeti állapot helyreállítása, a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítása.
Szerződéses konstrukció
Ebben a részben a részleges érvénytelenséggel foglalkozunk. Az említett szabályok a polgári jogi szerződések mindegyikére érvényesek, a kúriai jogegységi határozat a deviza alapú hitelszerződések kapcsán, azok lényeges elemeire fókuszálva a deviza alapú hiteleket szerződéses konstrukciónak minősíti. Az egyes szerződések megítélése más eredményre is vezethet a konkrét perben, mint a Kúriának a konstrukció megítélésekor kifejtett álláspontja - mondta Istvánovics Éva.
Ha nem teljesíthető
|
Fogyasztói szerződés az a szerződés, ahol az egyik szerződő fél fogyasztó, fogyasztó pedig az a természetes személy, aki a pénzügyi szolgáltatást igénybe veszi. Korábban fogyasztónak minősült a jogi személy is, ha nem a gazdasági tevékenysége körében vette igénybe a pénzügyi szolgáltatást. |
Ha a deviza alapú hitelszerződés egyes rendelkezései érvénytelenek, az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg - mondta az ügyvéd. A fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség miatt azonban csak akkor dől meg teljes egészében, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető - tette hozzá. A részleges érvénytelenség megállapítása is kérhető a bíróságtól úgy, hogy a felperes nem kéri az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását.
Mikor dől meg a szerződés?
A Kúria az indokolásában kiemeli, hogy a hitelintézeti törvény semmisségi okaira, nevezetesen a THM megjelölésének elmaradása, a hiteldíj megváltoztatásának a körülményei stb, mint érvénytelenségi okokra hivatkozás nem feltétlenül eredményezik az egész deviza alapú hitelszerződés érvénytelenségét. Részleges érvénytelenséget eredményez például, ha hiteldíj futamidő alatti megváltoztatása jogszabályba ütköző vagy egyébként tisztességtelen. Ilyenkor az érvénytelen szerződési rendelkezést figyelmen kívül hagyva köti a szerződés a feleket.
Ha viszont a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető, mert például nem számolható ki a törlesztő részlet, akkor az egész szerződés megdől - mondta Istvánovics Éva.
|
Érdemes-e perelni a Kúria döntése után? Ezt mindig csak az adott egyedi esetben lehet eldönteni. A megfontolt tanács az, hogy lehetőség szerint mindenki teljesítsen, vagy keresse az egyezség lehetőségét a hitelezővel. Sok függ attól is milyen szakaszában van a szerződés, van-e késedelem, felmondták-e a szerződést, folyik-e végrehajtás, van e lehetőség végtörlesztésre, a fedezet érvényesítése milyen módon történik. stb. A helyzet bonyolultsága miatt megéri szakemberhez fordulni - mondta az ügyvéd. |
Jöhet a jogfosztási eljárás? 
