November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.  A Kúria akkor 7 kérdést tett fel a devizahitelezéssel kapcsolatban, amelyből hatot decemberben meg is válaszolt. A Privátbankár.hu sorozatában az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszokat elemzi és értelmezi.

A sorozat első része: Forint- vagy devizahitel? >>
A sorozat második része: Érvényesek-e a szerződések? Uzsora-e a devizahitel? >>

A sorozat harmadik része: Mit mond el a bank?

A Kúria feltette azt a kérdést is, hogy ha a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve  melyik jogkövetkezményt mikor kell alkalmaznia?

A bíróság a szerződés érvénytelenségét csak erre irányuló kereseti kérelem esetén mondhatja ki, illetve rendelheti el a felek közötti elszámolást. Ha a felperes kereseti kérelme csak az érvénytelenség tényének a megállapítását kéri, a bíróság a keresethez kötöttség elve alapján az elszámolás módjában nem dönthet. A felperes azonban ugyanebben a perben viszontkeresetet indíthat, amely már magára az elszámolásra irányul. Ha a felperes ezt elindítja, a bíróság az érvénytelenség valamely jogkövetkezményét alkalmazni fogja. Hogy melyiket arra vannak szabályok.

Visszaadod a ruhát, adok pénzt

Az érvénytelen szerződés olyan, mintha létre sem jött volna, így joghatások kiváltására nem alkalmas. Érvénytelenségi okokat a Polgári Törvénykönyv, és a hitelintézeti törvény is megállapít: a bíróság azt vizsgálja megállnak-e, és bizonyítottak-e azok az okok, amelyekre a fél a keresetében hivatkozik.

Az eredeti állapot helyreállítását és a szerződés érvényessé nyilvánítását egyenértékű lehetőségként szabályozza a törvény. Az eredeti állapot helyreállításának a szolgáltatásra irányuló szerződéseknél van helye. Add vissza a babaruhát - és adott esetben visszaadom a pénzt -, mert nem érvényes a megállapodásunk és a továbbiakban nem tartozik senki semmivel - röviden ennyit jelent az eredeti állapot helyreállítása, olyan helyzetet kell teremteni, mintha nem is szerződtünk volna – mondta Istvánovics Éva, ügyvéd a Privátbankár kérdésére.

Lehetetlen visszaállítani - az adós jár igazán rosszul

A kölcsönszerződések lényege, hogy a hitelező a folyósításkor a teljes összeget az adós rendelkezésre bocsátja, amelyet az adós használ a futamidő alatt és amely kölcsönösszeget, továbbá a pénz használatáért járó díjat, a kamatokat a futamidő alatt részletekben fizeti vissza és fizeti meg az egyéb költségeket (együttesen hiteldíjnak nevezzük).

Ebben az esetben az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani, hiszen a bank már teljes egészében teljesítette a vállalt szolgáltatást. A kölcsön folyósításától eltelt időben az adós sajátjaként használta a pénzt, azon eszközöket, szolgáltatásokat vásárolt, a bank is nyújtott egyéb szolgáltatásokat (hitelbírálat, rendelkezésre tartás, hitelnyilvántartás stb) amit nem lehet meg nem történtté tenni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adós számára rendkívül hátrányos lenne az egyösszegű azonnali visszafizetés elrendelése. Ezért a jog az eredeti állapot helyreállításával egyenértékűnek tekinti a szerződés érvényessé nyilvánítását.

Mindenki rosszul járna

A bíróságnak elsősorban azt kell megvizsgálnia, van-e mód a szerződés érvényessé nyilvánítására. A szerződés érvényessé nyilvánítása az érvénytelenség okának a kiküszöbölésével, az érdeksérelem megszüntetésével lehetséges, amivel olyan helyzetet lehet teremteni, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna. Ha nem így rendeznék a szerződés helyzetét az adós tartozása azonnal egy összegben esedékessé válna, ami mindkét fél számára, de főként az adós számára hátrányos megoldás lenne - mondta az ügyvéd.

Ha mindezekre a rendezési lehetőségekre nincs mód, akkor a bíróság a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja a szerződést és a feleket  meghatározott szabályok szerint elszámolásra kötelezi, úgy hogy a felek közötti egyensúly megteremtődjön.