Akkor is érvényes a hitelszerződés, ha forintban lett meghatározva a kölcsön összege, de ki lehet számolni a devizaösszeget és a törlesztőt.

A katarzis elmaradt a Kúria jogegységi döntése után, komolyabb makrogazdasági adat nem lesz.

Kérdés, hogy milyen esetekben. Például akkor, ha az ügyfélnek sikerül bizonyítania: a bankban nem tájékoztatták megfelelően, amikor felvette a devizahitelt, noha aláírta a kockázatfelmérő nyilatkozatot. De az ördög ott lehet a részletekben az egyoldalú szerződésmódosításoknál is. Aki belépett az árfolyamgátba vagy végtörlesztett, már ne nagyon menjen bíróságra - és a többieknek is érdemes kivárniuk. Videóinterjú.

Jogegységi döntést hozott a Kúria Polgári Kollégiuma a devizahitelekkel kapcsolatban. Az árfolyamrés tisztességtelen, az egyoldalú szerződésmódosítások jó része is lehet az, az árfolyamkockázat csak akkor, ha az ügyfél nem értette meg az elején a feltételeket. Online tudósításunk a döntést követő tájékoztatóról - percről percre.

Hétfő reggel ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntést hozzon a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így többek között az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról.

Varga Mihály azt mondta: már készülnek a Kúria június 16-i jogegységi határozatára, több megoldási javaslatuk is van. Konkrétumokat azonban nem árult el a régi-új nemzetgazdasági miniszter. Beszélt viszont a reklámadóról, arról, hogy lesz-e megszorítás és meddig marad Magyarország bóvli.

Darák Péter, a Kúria elnöke összehívta a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdések eldöntése érdekében a jogegységi tanácsot június 16-ára.

Reagált az OTP a Kúria döntésére, a Bankszövetség a jogegységi határozatra vár.

Az már most biztos: fölösleges arra számítani, hogy a testület alkotmányellenesnek mondja ki ezeket a szerződéseket. Előzetesen az is biztosra vehető, hogy az alkotmánybírákat sem a Kúria jogegységi határozata, sem az Európai Bíróság várható döntése nem befolyásolja majd. Akkor mégis mire számítsanak a devizahitelesek?

A devizahitel szerződések olyan polgárjogi egyezségek két fél között, amelybe fő szabály szerint nem lehet beavatkozni, bizonyos esetekben azonban a két fél módosíthatja a szerződést, vagy az egyik fél bírósághoz fordulhat a módosítás érdekében. Sőt nagyon ritka esetben akár a jogszabályváltozás is változtathat a szerződésen.

Mit jelent a devizahitel szerződéseknél az érvénytelenség és a részleges érvénytelenség? Mi a különbség? Hogyan lehet egy szerződés részlegesen érvénytelen, és mi történik, ha ezt kimondja a bíróság? Istvánovics Éva, ügyvédet kérdeztük.

Az érvénytelen szerződés olyan, mintha létre sem jött volna. Ezt jelenthetné azt, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani - te visszaadod az árut, én adom a pénzt. A hitelek esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, az eredeti állapot visszaállítása az adósnak lenne a legrosszabb.

2005-től törvény írja elő: a bankoknak alaposan tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a lehetséges árfolyamváltozásról - annak tényéről, nem pedig mértékéről. Mit jelent ez pontosan? Mit tehet az ügyfél, ha úgy írta alá a hitelszerződést, hogy azt nem is értette? Interjú.

Miről kell a banknak az ügyfelet tájékoztatni és miről nem köteles szólni? Mivel szankcionálható a bank, ha nem tájékoztatta az ügyfelet megfelelően? Istvánovics Éva ügyvédet kérdeztük arról, mit is jelent valójában a Kúria jogegységi határozatának harmadik pontja.

A Kúria kimondta, hogy nem számítanak uzsorának és nem tisztességtelenek a devizahitel-szerződések. De mi az az uzsora, és miért nem az a devizahitel? Mitől tisztességtelen egy szerződés? Érvénytelenek-e a devizahitel szerződések, vagy sem?

A kormány még novemberben fordult a testülethez.

A frakcióvezető szerint még több kérdésre is választ várnak a Kúriától.

Ma érhet véget a szakmai egyeztetés a Kúrián a devizahitelek jogegységi határozatával kapcsolatban. A jogegyezségi döntés célja, hogy a sok egymásnak ellentmondó, devizahiteles ügyekkel kapcsolatos bírósági ítéletek között rendet tegyen, tisztázza a devizahitel szerződésekkel felmerült problémákat és egységesítse a szerződések esetén alkalmazandó joggyakorlatot.

A Kúria indítványozta, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében a Polgári Kollégium hozzon jogegységi határozatot a deviza alapú kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben. A most elkészült dokumentum 7 kérdést vet fel.

A Kúria szükségesnek tartja jogegységi határozat meghozatalát a deviza alapú kölcsönszerződések érvényességének kérdéseiben.

Mielőbbi jogegységi döntést szeretne a kormány a devizahitelesek ügyében.