Justitia vak, de számolni tud-e? Itt a Kúria devizahiteles döntése!

13:44

A Kúria továbbra is fontosnak tartja, hogy a szerződések érvényben tartása cél legyen a bíróság előtt. Welmann szerint az ügyfelek számára ugyanis nem ismert, a szerződések megszüntetésének joghatása, amely sokkal komolyabb terhet róna az adósokra. A Kúria 22 tagú jogalkalmazást vizsgáló testülete vizsgálja ugyanakkor azt, milyen helyzet áll fenn, akkor, ha olyan szintű a tisztességtelen szerződési feltételt talál a bíróság, amely mellett nem lehet reparálni a szerződést. Ebben a kérdésben az év végére várható állásfoglalás - mondta a Polgári Kollégium vezetője. A gondokat tetézi, hogy a felperesek zöme az érvénytelenség megállapítását kéri, ám ennek jogkövetkezményeire nem vonatkozik a kereset.

A Privátbankár kérdésére Wellman György hangsúlyozta: a mostani jogegységi határozat csak a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkoznak, ide nem illenek bele a lízingszerződések. Ugyanakkor a már idézett PK vélemény szélesebb körre vonatkozik, oda beleérthetőek a lízingszerződések is.

13:34

Csak olyan kamatváltozás áll majd meg, ami okszerűen meghatározza, milyen feltételek módosítása esetén milyen mértékben terheli majd az ügyfelet a kamatemelés - mondta Wellmann György.

A Polgári Kollégium elnöke a jelen helyzetben senkinek nem ajánlja az új per indítását, érdemes lenne megvárni a jogalkotó döntését, illetve azt, hogy a bírósági döntés ismeretében milyen lépéseket tesznek a bankok.

13:31

Az adósok terheinek 80 százaléka az árfolyamkockázat, 16 százaléka az egyoldalú kamatemelés és maximum 1-2 százaléka az árfolyamrés. A jogalkotó ugyanakkor dönthet úgy, hogy az első körre vonatkozó kérdéskörben is saját megoldást választ - ebben a Kúria maximum javaslattevő lehet.

13:27

A fogyasztón van a konkrét esetben a bizonyítási terhe, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződés feltételeivel, illetve az általa aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmával szemben bizonyítsa, hogy nem, vagy épp ellentétes tájékoztatást kapott - mondta Wellmann György, a Polgári Kollégium elnöke. Ez tehát azt jelenti, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó perindítások jó eséllyel elbuknak.

Ugyanakkor Wellmann úgy vélekedett, hogy a másik oldalon a bankok egyoldalú kamatemeléseinek csak rendkívül csekély száma felel majd meg az idézett PK vélemény által elvárt feltételeknek. Azaz ezek a feltételek tisztességtelenek lesznek.

Azt a jogalkotónak kell megoldania, hogy azon kamatdöntések mégiscsak érvényesíthetőek legyenek, amelyek közgazdaságilag indokoltak, de ezt a Kúria egy jogegységi döntésben nem vizsgálhatja - hangsúlyozta Welmann György.

13:22

A jogegységi döntés nem a bankokra vonatkozik, nem lehet visszamenőleges hatálya. A döntés a bíróságok számára nyújt mankót, hogy a konkrét döntésekhez használják fel a határozatot. Ezt követően minden esetben a bíróságok mérlegelési feladata, hogy az adott kérdésben döntést hozzon. A jelenlegi helyzetben a Kúria olyan iránymutatást tudott adni, ami a jövőben lezárandó ügyekben alkalmazandó. Minden egyes ügyben vizsgálni kell a jogalapot, illetve az esetleges elévülést - mondta dr. Gombos Katalin. A Kúria idáig mehetett el, ennél általánosabb szabályozást a kormányzat hozhat - figyelembevéve a Kúria döntéseit.

13:12

Az árfolyamrés esetében a Kúria a Kásler ügyében hozott határozatban már kinyilvánította, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen. Ennek kapcsán szükségessé vált a Kúria tavaly nyári, elvi döntésnek minősülő döntésének megváltoztatása is - ott az árfolyamrés mértékére vonatkozott a kérdés, de ott az árfolyamrés egészének tisztességtelenségére vonatkozó kérdést nem vizsgált a Kúria. A jogbizonytalanság eloszlatása végett a jogegységi tanács most úgy döntött, hogy a korábbi elvi döntést nem tartja hatályban.

13:11

Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi véleménye nem a fogyasztói kölcsönszerződésére vonatkozott, hanem szélesebb körre, ám a Kúria jogegységi tanácsa úgy vélte, hogy az abban felállított tételes oklista a mostani esetben is iránymutató lehet és ugyancsak ez alkalmazható az egyedi kérdésekben.

13:09

A szerződést pusztán azért, mert árfolyamkockázatot tartalmaz, nem lehet vizsgálni, mivel ez a szerződés főszabálya, elsődleges tárgya - ezt pedig nem lehet vizsgálni. Konkrét ügyekben ugyanakkor kivételt jelenthet, ha a feltételek szerződésben történő rögzítése nem kellően világos nem kellően pontos. Az Európai Unió irányelve az ésszerűen tájékozott, általános fogyasztótól elvárható követelményeket támaszt arra nézve, hogy megértheti-e a feltételeket. Ha az ilyen fogyasztó számára sem volt érthető az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel, vizsgálható a szerződés tisztességtelensége - akár részben, akár teljesen megsemmisíthető a szerződés. Azt, hogy a pénzügyi intézmény tett-e és megfelelő tartalmú tájékoztatást, szintén vizsgálni kell. Ha a fogyasztó a fentiekből arra gondolhatott, hogy az árfolyamkockázat rá nem hárul vagy egy bizonyos szinten felül rá nem érvényesül a teher, vizsgálható a tisztességtelenség.

13:04

Az árfolyamrés esetében a bíróság a korábbi Kásler-perben meghatározott álláspontot tette jogegységi határozattá. Ugyanakkor az MNB árfolyamközép alkalmazását csak addig írja elő, amíg új jogszabály másképp nem rendelkezik. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a középárfolyam alkalmazásáról szóló 2010-es törvény életbelépte után az a jogszabály lép a Kúria által meghatározott tétel helyett.

13:02

Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg 2/2012 PK. vélemény 6. pontjának megfelelő elveknek. Ezen elveknek megfelelően, akkor nem tisztességtelenek ha azt meghatározták, hogy az oklistában szereplő tételek módosítják a szerződés tárgyát, illetve az ügyfél kellő tájékoztatást tudnak kapni arról, hogy ezen módosulások hogyan hatnak a szerződésre. Azt vizsgálni kell, hogyan hatnak ki arányosság, ténylegesség és szimmetria elvének megfelelnek.

12:58

A jogegységi tanács határozattal zárta az ülését - mondta a Polgári Kollégium szóvivője.

A devizaalapú szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó kitétele főszabályként nem vizsgálható. Csak akkor vizsgálható, ha az általánosan tájékozott fogyasztó számára az erre vonatkozó tájékoztatás nem megfelelő, vagy elmaradt.

12:56

Megkezdődött a tanács sajtótájékoztatója.

12:50

Józan Magda, a Kúria szóvivője most jelentette be, hogy 5-10 percen belül megkezdődik a tájékoztató. Addig - jobb híján - az Önök türelmét is kérjük.

12:43

A jogegységi tanácson a Kúria bírói mellett a Kúria elnöke, s a Legfőbb Ügyész is kifejtheti álláspontját - legalábbis az eddigi gyakorlat szerint. Hogy most ki vett részt az ülésen, természetesen nem tudhatjuk.

12:41

A sajtótájékoztató terme időközben teljesen tele lett, mostantól mindenki a bírói oldal képviselőire vár. Tájékoztatást nem kaptunk arról, hogy komolyabban késne a tájékoztató. Az ugyanakkor beszédes, hogy azt a kérést, hogy az újságírók hosszabbítókat kapjanak azért nem tudták teljesíteni 20 perccel ezelőtt, mert azok a nagyteremben vannak, ahol akkor még tartott a jogegységi tanács ülése.

12:35

Előzetesen egyetlen dolog látszik bizonyosnak: a Kúria – összhangban az Európai Bíróság határozatával – olyan döntést hoz majd, amely a korábbi szerződéseket életben tartja majd. Azaz, ha a szerződések bizonyos pontjainak tisztességtelenségét is állapítja meg, olyan megoldást helyez majd a helyükre, amely révén a korábbi szerződés a problémás pontok kijavítása után teljesíthető marad, azaz továbbra is érvényes lesz.

Miután nagy várakozás előzi meg a döntést és jogegységi határozatként egyértelműen – azonos tényállás mellett – minden bíróságra nézve kötelező lesz, ezért a jövőben aligha lehet majd új keresetet indítani a teljes szerződés megsemmisítését kérve – legalábbis most, a döntés ismertetése előtt ez az általános vélekedés.

12:29

Sokkal komolyabb kérdés, hogy miként határoz a Kúria az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban. Ha azt vesszük, hogy azzal kapcsolatban a jogegységi tanács már decemberben állást foglalt, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie a devizahitelek esetében – erre vonatkozhat a harmadik eldöntendő kérdés -, lényegében csak az egyoldalú kamatemelés kérdése lesz/lehet az, amiben előzetes várakozások szerint most eddig még el nem hangzott álláspontot rögzíthet a Kúria.

Az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban a bírói gyakorlat megosztott volt, a banki magatartási kódex által meghatározott oklistát egyes döntések elfogadták, más bíróságok előtt ugyanakkor megbukott a bankok oklistára és magatartási kódexre vonatkozó hivatkozása.

A legutóbbi Kúria döntés a múlt héten elutasította a kamatemelés jogosságára vonatkozó OTP-érvelést.

12:17

A szokásos komoly rendőrségi készültség és a Kásler-ügynél jelentősebb devizahiteles érdeklődő fogadta az újságírókat a Kúria épülete előtt. A Kásler-ügyben nyilvános tárgyalás volt, így az érdekvédők is benn lehettek a teremben, most azonban a Kúria zárt ülését követően csak sajtótájékoztatót tart a Kúria.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Kúria jogegységi tanácsa az elmúlt év végi jogegységi határozatát egészíti ki az Európai Bíróság április 30-i döntésének figyelembevételével, amelyet egyébként a Kásler-ügy kapcsán kért ki az uniós bírói fórumtól. Arra a döntésre alapozva mondta ki a Kúria két héttel ezelőtt, hogy az árfolyamrés felszámításával a Kásler ügyben alperes OTP Bank tisztességtelenül járt el. Miután a mai jogegységi határozat egyik pontja szintén az árfolyamrésre vonatkozik, nehéz lenne elképzelni, hogy Wellmann György, a Polgári Kollégium elnöke és Dr Simonné, dr. Gombos Katalin, a Polgári Kollégium szóvivője most ellentétes véleményt tárna a sajtó elé, mint amiről korábban beszéltek.