November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. A Kúria akkor 7 kérdést tett fel a devizahitelezéssel kapcsolatban, amelyből hatot decemberben meg is válaszolt. A Privátbankár új sorozatában az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszokat elemzi és értelmezi.
Érvényesek-e a szerződések?
A Kúria második kérdése az volt, hogy a deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e? A szerződések ütköznek-e jogszabályba, jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, vagy szenvednek-e akarat hibában úgy, mint színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötötték-e azokat?
Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés - válaszolta meg saját kérdését a Kúria.
Az oknak már szerződéskötéskor fenn kell állnia
Természetesen az adott egyedi esetben annak körülményei folytán lehet érvénytelen egy konkrét szerződés, de ezt az egyedi perben döntő bíróság az eset összes körülményét mérlegelve hivatott megállapítani - mondta Istvánovics Éva, ügyvéd.
A deviza alapú hitelek esetében szerződési terhek az árfolyam későbbi gyengülése folytán emelkedtek meg. A szerződés megkötését követően csak az egyik fél kötelezettségeinek - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem vehető figyelembe. A törvény úgy rendelkezik, hogy az érvénytelenségi okoknak a szerződés megkötésének időpontjában kell fennállnia.
Mitől lehet semmis?
A hitelintézeti törvény szerint a nem megfelelő tartalmú szerződés semmis, ami akár az egész szerződés érvénytelenségét is eredményezheti. A szerződés tartalma akkor kifogásolható, ha tárgya nincs meghatározva, vagy ha a THM mértéke nincs feltüntetve, vagy ha a törlesztő részletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve.
A kölcsön összegét ugyan a felek nem határozták meg tételesen, de ha a szerződésben a kölcsönösszeg és a törlesztő részletek egyértelműen kiszámíthatók a szerződés rendelkezései alapján, a deviza alapú kölcsönszerződés nem ütközik jogszabályba.
Mi a jó erkölcs?
|
Mit jelent az érvénytelenség?Az érvénytelen szerződés vagy semmis, vagy megtámadható. A semmis szerződés minden további eljárás nélkül érvénytelen, arra bárki határidő nélkül hivatkozhat, nem alkalmas jogi hatás kiváltására. Úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. A gyakorlatban egy szerződés semmisségének megállapítását a bíróságtól lehet kérni. A törvény kimondja, hogy a jogszabályba ütköző, a nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző, az uzsorás szerződés semmis. Az érvénytelenség másik esete, ha a szerződés tévedés, megtévesztés, fenyegetés okán jött létre. Ha egy szerződés érvénytelen, a jövőben nem keletkeznek belőle jogok a szolgáltatás követelésére és kötelezettségek a szolgáltatás teljesítésére, így az adós a kölcsönadott pénzösszeget az érvénytelenség esetén tovább nem használhatja. Nagyon fontos további kérdés, hogy mi a jogkövetkezménye az érvénytelenségnek és hogyan kell a felek között elszámolni az érvénytelenség megállapítását követően. Erről a sorozat további részeiben lesz szó. |
A devizaalapú kölcsönszerződés nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, mint szerződéses konstrukció – állapítja meg a Kúria. A jó erkölcs egy olyan elvont fogalom, amely a társadalom általános értékítéletét, általános erkölcsi felfogását fejezi ki. A bíróság dolga annak megítélése, hogy egy szerződés mikor tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek. A devizaalapú kölcsönszerződéseket az általános társadalmi megítélés nem hogy nem tekintette tisztességtelennek, hanem kifejezetten elismerte.
A mai bírói gyakorlat szerint a jó erkölcsbe ütközik a szerződés, ha annak tárgya, a vállalt kötelezettség jellege, a szerződéssel elérni kívánt cél nem ütközik ugyan jogszabályba, de erkölcsi normákat, társadalmi szokásokat sért. Ennek megítélése időről időre változik - mondta a Privátbankár által megkérdezett az ügyvéd.
A forintkamatoknál alacsonyabb kamat melletti hitelfelvétel lehetősége eredményezte a devizában eladósodást, ami az árfolyamkockázat felvállalásával vált lehetővé. Az árfolyamváltozás iránya, mértéke előre nem kiszámítható olyannyira, hogy még a Magyar Nemzeti Bank árfolyamprognózisai sem jelezték előre.
A törvény rendelkezéseinek megfelelően a szerződéskötést követően bekövetkezett, a fogyasztóra hátrányos változások nem eredményezhetik a szerződés jó erkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségét. Nem lehet eltekinteni attól, hogy az ilyen tartalmú szerződések megkötését a pénzügyi-gazdasági válság előtti időszakban a társadalom támogatta, az állam elismerte.
Nem uzsorás szerződés
A deviza alapú kölcsönszerződés önmagában a szerződéses konstrukció miatt uzsorás szerződésnek sem tekinthető. A Kúria indokolásában kifejti: a szerződés uzsorás jellegének megállapításához több feltétel együttes megléte szükséges, ha bármelyik hiányzik, az uzsora nem állapítható meg -mondta Istvánovics Éva.
Az uzsora megállapításához az kell, hogy a szerződő fél válságos gazdasági helyzetét az ellenérdekű fél tudatosan kihasználva olyan előnyökhöz jusson, ami egyébként nem illeti meg. A hitelszerződések blanketta szerződések, mindenkire egyformán alkalmazandók és önmagában a kölcsönvevő hiteligényének a kielégítése nem jelenti szorult helyzetének a kihasználását. A bank nem jut őt meg nem illető előnyhöz, ha a törlesztéskor a kölcsönadott devizaösszegnek megfelelő forintösszeget kapja vissza.
Nem lehetetlen szolgáltatás és nem színlelt szerződés
A forint, az euró, a svájci frank, mind létező devizanemek és mindaddig, amíg az átváltási árfolyam meghatározható e devizanemek között, a szerződést teljesíteni lehet, tehát nem áll meg a lehetetlen szolgáltatásra hivatkozás.
A színlelt szerződéssel a felek egy másik szerződést kívánnak elleplezni. Esetünkben erről sem lehet szó, hiszen akkor színlelt egy szerződés, ha mindkét szerződő fél valódi ügyleti akarata tudatosan eltér az általuk kifejezett szerződési nyilatkozatuktól.
Tisztességtelenség megítélése
A fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelenségének a megítélése uniós irányelveken alapszik. Az uniós jog értelmezése az Európai Unió Bíróságának a hatáskörébe tartozik, azzal más, tagállami bíróság nem foglalkozhat. Mivel a feltett kérdés összefügg egy másik olyan üggyel, amellyel kapcsolatban már folyamatban van a Brüsszeli Bíróságnak egy előzetes döntéshozatali eljárása a tisztességtelenséggel kapcsolatos kérdésben a döntéshozatalt a Kúria az európai döntésig elhalasztotta.
Több fronton is fokozódik a politikai és katonai feszültség. 
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
