Sokan úgy érezték még tavaly, van menekülőút a devizahitelesekkel szemben indított végrehajtásokkal szemben, amikor a Kúria leállított egy eljárást azért, mert a szerződésben nem szerepelt devizában a kölcsönösszeg. Aztán nemrég robbant a botrány: Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője levélben kért elnézést a Bankszövetségtől (bár a devizahitelesek ezen állítása erősen megkérdőjelezhető, ebben a cikkben kiderül, hogy miért is fordult Wellmann a bankokhoz) és jelezte, orvosolni fogják a ezt a hibát egy újabb jogegységi határozattal. Ez most meg is érkezett és talán a devizahitelesek utolsó mentsvárát is lerombolja: a Kúria most abban a kérdésben foglalt állást, hogy a szerződés mikor felel meg a kölcsönszerződés tárgyára és a törlesztőrészletek meghatározására vonatkozó törvényi előírásoknak.
Minek minősül?
A vizsgált jogkérdés: "érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum ( folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?".
A testület honlapján hétfőn közölték: érvényes.
A deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés akkor is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény által előírt követelményeknek, ha az írásbeli szerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját.
Az ezen kiszámítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét - áll a közleményben.
| Tehát, ha a szerződés alapján ki lehetett számítani a devizában kifejezett értéket később, a törlesztők számát és összegét, akkor az megfelelt a követelményeknek. Annyi kibúvó maradhatott még a devizahiteleseknek, hogy nem minden szerződés tartalmaz kapaszkodót a kiszámításhoz. |
A határozat hangsúlyozza: sem a jogegységi indítvány, sem az annak alapján lefolytatott eljárás nem terjedt ki arra a kérdésre, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül deviza alapúnak, mivel ebben a kérdésben a Kúria 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést.
Ennek a jogegységi határozatnak az indokolása ugyanis már utalt arra, hogy a szerződés tárgya érvényes meghatározásának tekintendő az is, ha a kölcsönadott devizaösszeg nem szerepel ugyan a szerződésben, de az, valamint a törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatóak a szerződés rendelkezései alapján.
Egy házaspár kémkedhetett. 
