November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. A Kúria akkor 7 kérdést tett fel a devizahitelezéssel kapcsolatban, amelyből hatot decemberben meg is válaszolt. A Privátbankár.hu sorozatában az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszokat elemzi és értelmezi.
A sorozat első része: Forint- vagy devizahitel? >>
A sorozat második része: Érvényesek-e a szerződések? Uzsora-e a devizahitel? >>
A harmadik részben arra keressük a választ milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor a pénzügyi intézményt, annak lehetséges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
A bankot a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztő részletekre; arra azonban nem, hogy mekkora lehet az árfolyamváltozás mértéke - mondta ki a Kúria.
Semmiségről nincs szó
|
Mit jelent az érvénytelenség?Az érvénytelen szerződés vagy semmis, vagy megtámadható. A semmis szerződés minden további eljárás nélkül érvénytelen, arra bárki határidő nélkül hivatkozhat, nem alkalmas jogi hatás kiváltására. Úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. A gyakorlatban egy szerződés semmisségének megállapítását a bíróságtól lehet kérni. A törvény kimondja, hogy a jogszabályba ütköző, a nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző, az uzsorás szerződés semmis. Az érvénytelenség másik esete, ha a szerződés tévedés, megtévesztés, fenyegetés okán jött létre. Ha egy szerződés érvénytelen, a jövőben nem keletkeznek belőle jogok a szolgáltatás követelésére és kötelezettségek a szolgáltatás teljesítésére, így az adós a kölcsönadott pénzösszeget az érvénytelenség esetén tovább nem használhatja. Nagyon fontos további kérdés, hogy mi a jogkövetkezménye az érvénytelenségnek és hogyan kell a felek között elszámolni az érvénytelenség megállapítását követően. Erről a sorozat további részeiben lesz szó. |
A tájékoztatási kötelezettséget a Polgári Törvénykönyv és a hitelintézeti törvény szabályozza. Ugyan nem szankcionálják azt, ha a bank elmulasztja tájékoztatási kötelezettségét, de a lehetséges kockázatokra is kiterjedő tájékoztatás hiánya a szerződő felek közötti együttműködési kötelezettség megszegéseként értékelhető. A tájékoztatási kötelezettség megsértéséhez azonban nem fűz semmisségi jogkövetkezményt, így a szerződés nem jogszabályba ütköző - mondta Istvánovics Éva, ügyvéd.
A felek a szerződés megkötésekor vállalják, hogy együttműködnek és figyelembe veszik egymás jogos érdekeit. A szerződést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a szerződés teljesítése során is terheli a feleket.
Egyensúlyhiány
A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén a felek között információs egyensúlyhiány áll fenn, ezért az ügyfeleknek bizonyos fogyasztóvédelmi többletjogai vannak. A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit a szolgáltatások igénybevételének feltételeiről valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.
2005-től a törvény előírja, hogy a banknak fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelét érintő kockázatot, amelynek tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolja. E kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletekre.
Miről nem kell tájékoztatni?
A tájékoztatás nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére – állapítja meg a Kúria. A legfőbb bírói testület már egy korábbi elvi döntésében rámutatott, hogy a pénzügyi intézménynek nem kellett arról nyilatkoznia, hogy a hosszabb távra kötött szerződés ideje alatt mi lehet az árfolyamváltozás felső határa. Ilyen tartalmú tájékoztatási kötelezettséget egyébként nem is lehetne teljesíteni, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előrelátható, kiszámítható mértéke illetve korlátja, különösen hosszú időintervallum esetén - mondta Istvánovics Éva.
Istvánovics Éva a Privátbankár.hu stúdiójában
Tisztességtelenség
Ez a kérdéskör azért fontos, mert több devizahiteles-perben érveltek a szerződés tisztességtelensége mellett azzal, hogy a szerződési feltételek nem voltak átláthatók a tájékoztatás hiánya miatt, illetve felmerült az is, hogy az téves volt. A félrevezető tájékoztatás okozhatja az adós tévedését vagy eredményezheti azt, hogy a hitelező szándékosan megtévesztette adósát. Amennyiben ez így van, azt minden egyes szerződéseknél a bíróságnak kell ezt megállapítani.
Az támadhatja meg a szerződést, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt és ezt a másik fél - a pénzintézet - okozta, vagy a bank felismerhette, hogy tévedésben van az ügyfél. Amennyiben ez bizonyítható, az egész szerződés érvénytelenségét jelentheti. Erről szintén csak a konkrét adós, konkrét szerződéskötési körülményeinek vizsgálata során lehet megítélni. Egy esetleges per során tehát bizonyítani kell, hogy a pénzügyi intézmény okozta az adós tévedését, megtévesztette őt.
Van szerződés, amit ezért kaszáltak el
Néhány napja került nyilvánosságra, hogy a Fővárosi Törvényszék másodfokú döntésével decemberben megsemmisítette a Budapest Bank 2007-ben megkötött lakossági hitelszerződését.
A törvényszék szerint a bank elmulasztotta a törlesztő részletek feltüntetését az eredeti szerződésben. A szerződéskötés időpontjában hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint viszont érvénytelen és semmis az a fogyasztási, illetve lakossági kölcsönről szóló megállapodás, amelyben nem rögzítették a havonta fizetendő részletek számát, összegét, és a törlesztések időpontját. A bíróság szerint a rendelkezés azzal a céllal született, hogy megvédje a fogyasztókat, és hogy kötelezően a rendelkezésükre álljon minden szükséges adat a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
A bank azzal érvelt, hogy a részletek feltüntetése azért hiányzott a szerződésből, mert a változó körülmények miatt nem lehetett előre egzakt módon kiszámolni. A bíróság ezt nem fogadta el, leszögezve: nem volt akadálya annak, hogy a pénzintézet meghatározzon egy törlesztő részletet azzal a kikötéssel, hogy bizonyos feltételek mellett az összeg változhat.
|
Érdemes-e perelni a Kúria döntése után? Ezt mindig csak az adott egyedi esetben lehet eldönteni. A megfontolt tanács az, hogy lehetőség szerint mindenki teljesítsen, vagy keresse az egyezség lehetőségét a hitelezővel. Sok függ attól is milyen szakaszában van a szerződés, van-e késedelem, felmondták-e a szerződést, folyik-e végrehajtás, van e lehetőség végtörlesztésre, a fedezet érvényesítése milyen módon történik. stb. A helyzet bonyolultsága miatt megéri szakemberhez fordulni - mondta az ügyvéd. |
Nem tágít, választást akar Ukrajnában a háború alatt is az amerikai elnök.
