Nagyon fontos ülést tart ma a Kúria devizahitel-ügyben

November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. A jogegységi határozat meghozatalát mára ígérte a Kúria.

A Kúria épülete

Az indítvány hét elvi kérdést vetett fel, olyanokat, amikkel a szerződések érvényessége ellen érveltek. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás - közül melyik jogkövetkezményt, mikor indokolt alkalmazni.

A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről, csak azt jelzi, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását – mondta a Magyar Nemzetnek Darák Péter, a Kúria elnöke, így még nem várható az a jogegységi döntést, ami rendet teremt a sok egymásnak ellentmondó bírósági ítélet között.

A 7 kérdés

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződéseke)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekétsértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossányilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvénekbetartásával került-e sor)?

Ha a Kúria válaszol, a kormány is lép

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: a hét pontból álló jogegységi indítvány mindazokat a fontos kérdéseket tartalmazza, amelyek a devizaügyekben a bíróság előtt eddig rendszeresen felvetődtek. A kormánynak az a fontos, hogy kiderüljön, mi az érvényes szerződési kikötés. A jogalkotás azután tudja pótolni a hiányokat, és véglegesen rendezni a devizahitelek témakörét.