A nemzetközi kereskedési rendszereknek köszönhetően az állampapíron kívül akár egzotikus távol-keleti részvényekbe vagy dél-afrikai aranyba is fektethetjük pénzünket. Izgalmasan hangzik, de nem árt vigyázni, mert veszélyeket rejthetnek ezek a befektetések. Olyan ajánlatokat, amelyek gyorsan, magas hozamot ígérnek, csak a megfelelő információk birtokában fogadjunk el.
Vegyünk egy példát!
Egy valós hirdetésben az ügyfeleket csalogató információk a következők: egy szolgáltató, amely nem magyarországi székhelyű, vagyonkezelést kínál, tőkegaranciát és 10-26,5%-os hozamot ígér az ügyfeleknek. Ehhez minimum fél millió forintot kell, amit készpénzben, vagy átutalással külföldi számlára kell befizetni. A vagyonkezelő cégről tájékozódni az interneten, angol nyelven lehet.
Dr. Istvanovics Éva ügyvéd felhívja a figyelmet: megéri a gondosabb eljárás, az alaposabb tájékozódás mielőtt fizetnénk, ha nem Magyarországon bejegyzett pénzügyi szolgáltatóról és nem az MNB által felügyelt intézményről van szó.
A példánkban szereplő cég például saját meghatározása szerint vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozik, részvénybefektetést, határidős és napon belül lezárandó értékpapír adásvételi (daytrade) ügyleteket kínál. Már a szolgáltatás megnevezése is kissé megtévesztő, mert nem a szó szoros értelmében vett vagyonkezelési szolgáltatásról, hanem értékpapír kereskedelemről van szó esetünkben. Márpedig tudni kell, hogy a portfóliókezelés és a pénz- illetve tőkepiaci eszközök kereskedelme is befektetési szolgáltatás, amely Magyarországon kizárólag - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megszűnésével – az MNB engedélyével végezhető.
Unión belül egyszerűbb a helyzet
Nem feltétlenül minden országban kell engedély ehhez, de az Európai Unió területén igen. A befektetési szolgáltatás szabályait meghatározó európai szintű irányelv a MiFid (Markets in Financial Instruments Directive) - melynek magyar megfelelője a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény - megengedi, hogy az Unió területén egy tagállamban engedéllyel rendelkező szolgáltató bármely tagállamban legálisan működjön. Ennek azonban még az is feltétele, hogy a szolgáltatás nyújtás helyszínén hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeletnek tudnia kell a más országban bejegyzett cég aktivitásáról.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a cég vezetőségének annak az országnak a felügyeleti hatóságánál kell bejelentenie a külföldi tevékenységet, ahova a cég be van jegyezve. A nemzeti szintű felügyeletek minderről egymást értesítik. A fogyasztóvédelmi jogokkal is hasonlóan lehet élni, tehát ha probléma adódik, nehéz ügyintézés vár arra, akit sérelem ért.
Mielőtt elfogadnánk a külföldi cég befektetési ajánlatát tájékozódjunk az MNB-nél tudnak-e ilyen határon átnyúló tevékenységről. Célszerű ellátogatni a PSZÁF internetes oldalára, különösen, ha a cég székhelye a tengerentúlon, vagy egzotikus országban van javasolja Dr. Istvanovics Éva.
Ellenőrizzük azt is, mibe fektetik pénzünket!
Mielőtt szerződést kötnénk a céggel és rájuk bíznánk pénzünket, le kell ellenőrizni azt is milyen értékpapírokba, milyen piacon (tőzsdéken) történik a befektetés. A befektetésre ajánlott cégekről, a konkrét részvényről van-e nyilvános piaci információ. Ellenőrizzük, hogy milyen jog alatt kötjük meg a szerződést és elérhető-e befektető-védelemi rendszer, ha a cég fizetésképtelenné válik.
Ha mindent rendben találunk és rábíznánk a cégre a megtakarításunkat, akkor se feledjük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak a magyar szabályoknak is meg kell felelni, akkor is, ha a szolgáltató külföldi. Mivel az Európai Unió bármely tagállamában azonosak a szabályok kiindulhatunk a hazai követelményekből.
Szerződéskötés előtt a cég köteles elvégezni a személyazonosításunkat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megakadályozása érdekében, szintén nemzetközi normáknak megfelelő követelmények szerint. Köteles felmérni a befektetési műveltségünket, és szokásunkat, fel kell tárnia a befektetési céljainkat, elvégezni a MiFid tesztet, minősíteni kell bennünket (lakossági, vagy intézményi ügyfélnek tekint-e, mert e szerint mások a minket megillető tájékoztatási szabályok) és mindezek megtörténtét írásban dokumentálnia kell.
Határidős ügyletek és daytrade
A részvény határidős ügyletek és a day trade értékpapír adásvétel a hazai piacon is elérhető és feltehető, hogy aki külföldi befektetésre adja a fejét, már kipróbálta ugyanezt a hazai tőkepiacon. Aki vett már részvényeket, tudja, hogy a kibocsátási tájékoztatóból és az éves és időszaki beszámolókból és a rendkívüli hírekből maga is tájékozódhat a részvénytársaság gazdasági helyzetéről, tevékenységéről az adott iparágban. Ha valaki napon belül is adott már kereskedési megbízást, akkor tisztában van az elszámolás, a fizetés szabályaival, tudja, hogy a kifizetések határideje a lejárattól nem 10-15 banki nap, mint azt ígérik.
A tőkepiaci befektetések - bár a bankbetéteknél magasabb hozamot ígérnek - nagyobb kockázatot is hordoznak. A kockázatok a részvénytársaság működésétől, nyereségességétől függnek, a részvényárfolyamok alakulása befolyásolja az elérhető árfolyamnyereséget, és a vagyonkezelő fizetőképességétől függ a garancia érvényesíthetősége is. Az első kettőt nem nekünk kell figyelemmel kísérni, hiszen azért alkalmazunk szakértő céget, hogy ezt megtegye helyettünk. Ne feledjük, hogy a szerződésben szerepelnie kell mennyi a szolgáltatás díja – akkor is, ha erről a reklámanyag nem szól.
A példánkban a cég tájékoztatása szerint a garanciális elemek fedezete a saját tőke magas mértéke, illetve az, hogy a cégnek saját aranykészlete van, melynek nominális fedezeti értéke a kezelt vagyon másfélszerese, jelenlegi piaci értékén számolva pedig 5,5-szöröse. A vagyonkezelő tőkegaranciát ad a határidős és day-trade ügyletekre egyaránt, „…..a határidős ügyletek esetén a várható hozamot tartalmazza a befizetési regisztráció, értelemszerűen a day-trade kereskedés esetében ezt nem lehet biztosítani… „ - írják egy prezentációban.
Fantomiroda Budapesten? Van-e a cégnek irodája Magyarországon?
Nincs, de ez nem is feltétlenül szükséges. A kapcsolattartás szempontjából azonban könnyebb a helyzet, ha a szerződő fél helyben elérhető. Kissé félreérthető információt közöl a cég a reklámanyagaiban: azt állítják ugyanis, hogy Magyarországon van a menedzsment központja, ami a cég irányítási központját jelenti, de a magyarországi értékpapírpiacon kereskedési tevékenységet nem végez a piac mérete miatt, ennek folyományaként a nemzetközi pénzügyi szabályzók előírása miatt a budapesti irodát nem lehet az angol nyelvű holnapon szerepeltetni. Így azért nehéz a bizalmat megalapozni…
Lakossági ügyfélről lévén szó fokozott tájékoztatási és tájékozódási kötelezettség terheli a szolgáltatót, hiszen laikus ügyféllel áll szemben. A szerződés feltételeiről, a szerződéssel közvetlenül összefüggő körülményekről tudnunk kell.
A fő kérdés, hogy kivel szerződünk, mi a szolgáltatás lényege pontosan, fontos még a cég neve, székhelye, elérhetősége, felügyeleti engedélyszáma, a kapcsolattartás módja, eszköze is. Tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen nyelven történik a szerződéskötés, és a rendszeres a portfólió értékelés, illetve a tájékoztatás a referencia portfólió értékéről, amihez a saját portfóliót hasonlítják. Az is fontos továbbá, hogy kiderüljön, mely határidős eszközökbe fektet, melyek a napon belüli adásvételi ügyletek szabályai, mi a befektetési politika?
Vagyonkezelés vagy értékpapír.kereskedelem?
A vagyonkezelés és az értékpapír-kereskedés között az az alapvető különbség, hogy mi magunk mondjuk-e meg mibe fektessenek, vagy rábízzuk ennek a gondját a szolgáltatóra. Mindkét esetben viselünk azonban kockázatot. Tőkegarancia esetén az átadott pénzünk visszaszolgáltatására a cég garanciát ad, de a kérdés az, valóban tudjuk-e érvényesíteni ezt a garanciát, kit kell felkeresni, ha baj van, és mikor juthatunk a pénzünkhöz?
A vagyonkezelés a megbízási szerződések körébe tartozik. Esetünkben a vagyonkezelési megbízás speciális tárgya értékpapír, amit portfóliókezelésnek nevezünk. A tevékenység tartalma szerint azt jelenti, hogy az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és nyereséget közvetlenül viseli - mondta az ügyvéd a Privátbankárnak.
Már szóltunk róla, a szolgáltatásnyújtásnak a magyar szabályoknak kell megfelelni, hiszen Magyarországon vesszük igénybe az adott szolgáltatást. Más lenne a helyzet, ha mi magunk keresnénk fel a szolgáltatót, mondjuk külföldön vagy az interneten. Tanácsos utánanézni, milyen jog alatt és hol lehet igényt érvényesíteni, kinek panaszkodjunk, ha nem válnak be az ígéretek, milyen fogyasztói jogaink vannak?
Még egyszer, tartsuk szem előtt: aki nagy hozamot ígér, az nagy kockázatot is ígér. Nem lehetetlen rövid idő alatt sok pénzt keresni befektetéseinkkel, de nagyon fontos dolog figyelmesen tájékozódni, mielőtt pénzünket rábízzuk valakire – mondta Istvanovics Éva.
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
