Jelentős hátrány
A Gazdasági Versenyhivatal novemberben a versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértését állapította meg és emiatt mintegy 9,5 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot rótt ki a kartellben részvevő 11 bankra. A Gazdasági Versenyhivatal szerint a bankok 2011. szeptember 22-e után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben 50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2 százalékponttal megemelték lakossági jelzáloghiteleik kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezettek be. A bankok egyidőben végrehajtott emeléseinek magyarázata, a határozat szerint a bankok közötti megállapodás, melynek tartalma szerint a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású terméket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét.
A GVH szerint a közérdek védelme tette szükségessé a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását, mivel a megállapodás alkalmas arra, hogy a fogyasztók számára jelentős hátrányt okozzon, különös tekintettel arra, hogy a megállapodással potenciálisan érintett hitelintézetek a jelzálog hitelezés zömét adják.
Mi volt törvénytelen?
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tiltja a vállalkozások közötti olyan megállapodást és összehangolt magatartást, amely a gazdasági verseny korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
A devizahitellel rendelkező adósoknak korlátozott ideig lehetőségük volt devizahitelük kedvezményes árfolyamon forintban való végtörlesztésére. Ezt megtehették önerőből, amelyet kötelező volt a bankoknak elfogadni vagy hitelkiváltó kölcsön igénybe vételével. A versenyfelügyelet szerint a devizahitel végtörlesztéséhez felhasználható forint alapú hitelekre határoztak meg a bankok magas kamatot, ezzel korlátozva azok körét, akik élhetnek a végtörlesztéssel.
A GVH határozata szerint az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30 között egységes, komplex folyamatos jogsértést valósítottak meg, mert a kiváltó hiteleik korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, részben erre vonatkozó üzleti titkaik egymás közötti megosztásával.
Hol beszéltek össze?
A megállapított tényállás szerint a bankok résztvevői voltak a „retail risk” elnevezésű rendezvénynek, ahol sor került a résztvevők közötti információcserére a fix árfolyamú devizahitel végtörlesztés kapcsán - mondta Istvanovics Éva ügyvéd a Privátbankárnak.
Két rendezvény, a 2011. szeptember 15-ei és október 3-ai volt figyelemre méltó: bizonyítottnak látták, hogy ezeket a rendezvényeket követően több banki vezető találkozott egymással, és itt szóba jött az érintett kérdés is - mondta az ügyvéd.
Ezeken a rendezvényeken, találkozókon olyan információk hangzottak el, amelyeket a hatóság úgy értékelt, hogy a devizahitelek kiváltásával kapcsolatos követendő stratégiai, részben üzleti titkot is tartalmazó információkat osztottak meg egymással, ezzel egységes cselekvési tervet hoztak létre és összehangolták a követendő magatartásukat, ami alkalmas a hitelpiac érintett szegmensének korlátozására az árak, a volumenek tekintetében. A GVH emiatt példátlan mértékű bírságot szabott ki.
Az érintett bankok a határozat felülvizsgálatát 30 napon belül keresettel kérhetik a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A kereset előterjesztésének a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztése kérhető. Ezt követheti a másodfokú és a felülvizsgálati bírósági eljárás - mondta Istvanovics Éva.
Mi lesz azokkal, akik nem tudtak végtörleszteni?
Vajon igényelhető-e kártérítés olyan indokkal, hogy az adós az elmarasztalt bankoknál nem tudott élni a fix árfolyamú végtörlesztés lehetőségével? A polgári jog szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni - válaszolta az ügyvéd.
Aki kártérítési jogát érvényesíteni szeretné, annak bizonyítania kell, hogy valaki jogellenes magatartása következtében más kárt szenvedett. A bíróság előtt igazolni kell a közvetlen ok-okozati összefüggést a jogellenes magatartás tanúsítása és a káresemény között, és bizonyítani kell a kár mértékét is - mondta Istvanovics Éva.
Jelen esetben a devizahitelesnek igazolnia kell, hogy 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között valamelyik elmarasztalt banknál a végtörlesztésre fordítandó hitel igénybevételére kérelmet nyújtott be és minden törvényes és egyéb, a bank által támasztott feltételt teljesített - mégis elutasították. Az elutasítás közvetlen oka pedig a banknak a kartell megállapodás miatti hitelezési forrás szűkítése volt.
Kinek mit kel bizonyítani?
A kárigénynél a legegyszerűbben az bizonyítható, hogy az elmarasztalt hitelintézetek jogellenes magatartást tanúsítottak, hiszen ezt a bíróság jogerősen meg fogja állapítani a GVH döntése alapján.
Ha a bíróság szerint jogellenesen jártak el, akkor az érintett banki ügyfél kártérítési keresetet terjeszthet elő, mivel a kartell miatt elesett a végtörlesztéshez használható hitel igénybevételétől. Ez a nehezebb része a dolognak: ebben az esetben ugyanis már a devizahitelesnek kell bizonyítani az ok-okozati összefüggést, majd a kár összegét kell a bíróság számára elfogadható módon meg kell határoznia - mondta el Istvanovics Éva.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
