A tárca a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash bedőlése után szüntette meg, ehhez hasonlóan járt el a háttérintézményként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. is, amely a tőkéjét vette ki a Quaestortól. Ezt a KKM kedden azután közölte, miután több hírportál is beszámolt arról, hogy a minisztérium alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan.
| A Quaestor csoportnál történt botrány kirobbanása után meglepően gyorsan reagált a külügy, azonnali hatállyal felbontották a szerződéseket. Részletek >>> |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte, hogy a Quaestor a tárca azon számláját vezette, amely az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segíti, ez egy értékpapírszámla. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a minisztérium a tulajdonosi jogokat az Exim felett; ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.
A minisztérium azzal indokolta, hogy a Quaestor kezelte ezt a számlát, mert a piaci szereplők közül egyedül ez a pénzügyi vállalkozás vállalta díjmentesen a számla kezelését. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette - tették hozzá.
Ezzel magyarázzák a csődöt
| A brókerbotrányról írt valamennyi cikkünket itt találja >>> |
A minisztérium szerint a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól - mutatták rá, megjegyezve: az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.
A minisztérium tájékoztatása szerint az MNKH 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, amely korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.
A kereskedőháznak egy értékpapírszámlája volt, amelyen a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket - szögezték le.
Semmi közük a csődhöz
A KKM szerint mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a vállalkozás csődjéhez. 2015 márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt - tették hozzá. Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól - írták.
A külügyminisztérium közölte, az Eximbank és a MEHIB a Quaestor-csoportnál nem vezet és nem is vezetett számlát, nem tartott ott pénzt, letétet vagy az állami vagyon bármely részét. Az Eximbank és a MEHIB semmilyen pénzpiaci kapcsolatban sem áll és nem is állt, pénzpiaci ügyleteket nem kötött a Quaestor-csoporttal - fűzték hozzá.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
