Mivel az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget, lehetővé tennénk, hogy a következő hét évben bárki bármikor beléphessen - mondta a Heti Válaszban megjelent interjúban. A PSZÁF elnöke szerint ezzel kifejeznék, hogy a kormány és a bankrendszer hosszú távon elkötelezett a devizahitelezéssel kapcsolatos probléma rendezésére, illetve azt is, hogy már nem lesznek további fizetéskönnyítő konstrukciók. Lehet ugyanis, hogy sokan azért nem vették igénybe eddig az árfolyamgátat, mert arra számítanak, feltehetően lesz még ennél kedvezőbb megoldás is.
A banknak is érdeke, hogy ügyfele hosszú távon is fizetőképes maradjon. Az árfolyamgát ebből a szempontból biztonságot nyújt, és hozzájárulhat a banki portfóliók minőségének javulásához - válaszolta az elnök annak firtatására, vajon mennyire lennének nyitottak a bankok az árfolyamgát hétéves meghosszabbítására.
Szász Károly arról is beszélt, hogy azt javasolták a nemzetgazdasági tárcának, a pénzügyi ombudsman hatásköre azokra a kérdésekre terjedjen csak ki, amelyekre a felügyeleté nem. Ilyen lehetne például a mikrovállalkozások köre, illetve a biztos foglalkozhatna azokkal a vitákkal és panaszos esetekkel is, amelyek mögött nincs szerződéses viszony az ügyfél és a pénzintézet között. Arra a felvetésre, hogy Lázár János miniszterelnökségi államtitkár szerint a PSZÁF-nak mindent meg kell tennie, hogy a pénzintézetek a tranzakciós illetéket ne háríthassák át az ügyfelekre, úgy reagált: nem szeretné, ha a felügyeletre bárki is kizárólag "árrendészeti erkölcscsőszként" tekintene. Hozzátette: a bankköltségek befagyasztásának eszköze csak törvényi felhatalmazás alapján szerepelhetne a lehetőségeik között.
A PSZÁF elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy más védelem illeti meg azt, aki egy hitelszerződés miatt áll jogviszonyban a bankkal, és más azt, aki folyószámla-szolgáltatást vesz igénybe. Egy megkötött hitelszerződés kedvezőtlen feltételeiből nehéz kiszabadulni, a számlaszerződések területén viszont verseny van a bankok között. A verseny pedig ebből a szempontból az egyik legjobb szabályozóeszköz. Hozzátette: a tranzakciós illeték hatására az emberek tudatosabbá válhatnak bankügyeiket illetően, megváltoztathatják fizetési szokásaikat, javulhat a pénzügyi kultúra.
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
