Gyuris Dániel ennél többet nem árult el, mondván, a felek megállapodtak abban, hogy amíg a tárgyalások tartanak, annak tartalmáról nem nyilatkoznak. Ezúttal is hangsúlyozta ugyanakkor: fontos lenne, hogy az adó bevezetésekor tiszta vizet öntsenek a pohárba, hogy az ügyfelek számára kiderüljön, abból, amit fizetnek, mi a bankszolgáltatás díja és jutaléka, és mi az, amit az állam számára szednek be a bankok. A delegáció vezetője korábban elmondta, hogy átfogó törvénymódosítást javasolnak majd a kormánynak, javaslatuk szerint a bankok és az ügyfelek között kellene megosztani ezt a terhet. Részletek>>

A kormány május 11-én nyújtotta be a parlamentnek a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot; az illeték mértéke 1 ezrelék lesz. A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. A 2013-ban életbe lépő tranzakciós illeték minimum 130 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek. A bankszövetség elnöksége négytagú delegációt nevezett ki Gyuris Dániel alelnök vezetésével, amelynek tagjai a Raiffeisen, a K&H és az FHB vezérigazgatója.

Patai Mihály, a szervezet elnöke korábban azt mondta, biztos abban, hogy több tárgyalási fordulóban egyezségre tudnak jutni a kormánnyal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ragaszkodnak a tavaly decemberi megállapodásban foglaltakhoz, amelyben 2013-ra szektorszinten 60 milliárd forintos teherről állapodtak meg a kormánnyal. A bankszövetség elnöke szerint ez az a felső határ, amit el fogunk tudni tűrni, és ennek mértékében kell tudni megállapodni a kormánnyal.

Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója - a tárgyalódelegáció tagja - pedig a napokban úgy nyilatkozott: amennyiben a pénzügyi tranzakciós illeték fogyasztási adónak tekinthető, a fogyasztóknak kell megfizetniük, nem pedig a pénzügyi közvetítőknek.

Az eddigi nyilatkozatokból kiderült az is, hogy a bankok szükségesnek tartanák az egyedi tranzakciók esetében egy felső határ bevezetését, hogy ne induljon meg a pénzkiáramlás Magyarországról. A beterjesztett törvényjavaslat szerint a pénzforgalmi illeték a bankokat terhelné. A bankok szerint a jelenlegi magyarországi bankadó 17-szerese az európai átlagnak, de csaknem 50-szerese lenne, ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formában fogadnák el.