A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.
A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem. Az elsőfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak.
Így tájékoztassanak
A szóbeli indoklás szerint a bíróság átlagosan tájékozott fogyasztóval számolt, a devizahiteles törvényben rögzített átláthatóság elve kapcsán pedig hivatkozott arra az elvárásra, hogy a pénzintézet tájékoztatása olyan legyen, amely nyomán a fogyasztó a lehetséges gazdasági következményeket képes felmérni, átlátni.
A bíróság a szerződéses elemeket külön vizsgálta és arra is figyelemmel volt, hogy ha a tisztességtelen kikötések kiesnek a szerződésből, akkor a megmaradók teljesíthetők-e.
A bíróság elutasította a K&H Bank keddi tárgyaláson megismételten felvetését, hogy fontolja meg az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulást.
A bank jogi képviselője a határozathirdetést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban a bíróság egy másik, hasonló devizaperben eljáró tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a perekben alkalmazandó, nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt, és amennyiben a testület alaptörvénybe ütközőnek találja majd a törvényt, akkor nehéz lesz a törvény alapján időközben megszületett ítéletek következményeit korrigálni, különösen, ha már elszámolásra is sor kerül a bankok és a fogyasztók között.
A Cetelem és az UCB ügye
Eddig a törvényszék két másik pénzintézetnél hozott hasonló döntést.
Múlt hét szerdán a bíróság azt mondta ki, hogy a Magyar Cetelem Bank szerződései három időszakban voltak tisztességesek: 2009. július 1 és július 31., 2009 augusztus 1 és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a "kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén".
Csütörtökön pedig az UCB Ingatlanhitel Zrt. esetében hoztak ilyen döntést. Az ítélet szerint a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes ászf 2010. január 1-jétől, majd 2010. február 1-jétől tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH közzétételét követően, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződést mely napon írták alá, és függetlenül a kamatperiódus fordulónapjától.
A TakarékBank nem járt ekkora szerencsével
A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor elutasította a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet szerződéses feltételeinek tisztességességét kívánta bizonyítani.
A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg.
Egy lehetséges fenyegetés miatt cserélt gépet. 
