A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).
A bíróság ítélete szerint a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes ászf 2010. január 1-jétől, majd 2010. február 1-jétől tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH közzétételét követően, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződést mely napon írták alá, és függetlenül a kamatperiódus fordulónapjától.
A bíróság megállapította azt is, hogy 2010. november 5-től már ezt megtoldották egy további mondattal, mely kimondta: azon díjak illetve költségek esetén, amelyek olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, mint például a földhivatali eljárás, amelyet az UCB-n keresztül fizetik meg a fogyasztók, de annak árát nem az UCB határozza meg, a díjak, illetve költségek mértékének változtatására vonatkozóan az UCB a külső szolgáltatók árváltoztatását továbbhárítja az ügyfélre.
Később, a pénzügyi vállalkozás által 2012 április 1-jétől 2014-től közzétett ászf-ek tartalmazták ezeket a kikötéseket.
Tegnap a Cetelem nyert
Szerdán hasonló ítélet született a Magyar Cetelem Bank esetében is. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban tisztességesek voltak a bank általános szerződési feltételei.
A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank szerződései három időszakban tisztességesek, 2009. július 1 és július 31., 2009 augusztus 1 és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a "kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén".