Miért akar beavatkozni az MNB?
Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalommal és értékpapír-elszámolással foglalkozó igazgatója a Privátbankár.hu Pénzügyi Innováció 2015 konferencián tartott előadásában elmondta: az MNB állandóan piaci kudarcokat érzékel a hazai pénzforgalmi piacon, ezért állami beavatkozást tart szükségesnek a pénzforgalom hatékonyságának növeléséhez. Erre nagy szükség is lenne: a készpénzhasználat csúcson van, ami egyéb hatások mellett jelentős társadalmi költséggel jár. Az MNB célja, hogy minél több készpénzfizetési műveletet válthassanak ki elektronikus fizetési módokkal.
A pénzforgalmi szolgáltatások felgyorsítása lehet erre az egyik jó válasz. 1994-ben 1 nap kellett egy átutaláshoz, 2012-ben már a napon belüli átutalást vezették be, idén szeptemberben pedig már 1-1,5 órára rövidült az átutalási idő. Középtávon pedig az azonnali átutalást vezetik be, ami áttörést hozhat a pénzforgalomban.
Arra számítanak, hogy ez fokozza majd a versenyt a piacon: árakban és szolgáltatásokban is, és innovációra, fejlesztésekre sarkallja a piaci szereplőket – például új technológiára építő fizetési módszerek kidolgozására.
Mikor felejtsük el a készpénzt?
Az MNB célja az azonnali átutalás bevezetésével az, hogy akár a vállalatoknál az ún. időkritikus fizetések, de akár a gyerekeknek adott zsebpénzek is elektronikus csatornára terelődjenek. A magánszemélyek közötti személyes fizetések mellett még az internetes vásárlásoknál is az (utánvéttel történő) készpénzes fizetés a legnépszerűbb – ezen is változtatnának. Az azonnali utalás ráadásul a bankkártyahásznalátnál is lehet olcsóbb és gyorsabb alternatíva – mondta Barta Lajos.
Kézenfekvő, hogy a számlafizetések (a sárga csekkek) és az államhoz kötődő tranzakciók esetében is kiválthatja a készpénzhasználatot.
Sok a kérdés
A bevezetéshez még számos kérdésre kell választ adni: milyen alapstruktúra mellett milyen szolgáltatásokat nyújtsanak a piaci szereplők? Milyen fizetési módokon alapuljon a rendszer, és főleg: milyen likviditáskezelési megoldással? – sorolta a szakember. Emellett számos szabályozási kérdést is felvet az azonnali átutalás rendszere – most például előírják a szolgáltatóknak, hogy 4 órán belül a számlára kell érkeznie az átutalt pénznek, kérdés, hogy van-e értelme előírni ugyanezt 10 másodperces limittel.
Hol tart?
Az MNB már megkezdte a koncepció kidolgozását, hamarosan indul a konzultáció az összes érintett szereplővel. A terv szerint 2016-ban elindul a rendszer megvalósítása is.
Felforgatja a világot
Szeles Zoltán, a Capsys Informatikai Kft. ügyvezetője a Privátbankár.hu konferenciáján elmondta: az azonnali fizetési rendszerek jellemzően a már meglévő infrastruktúra kiegészítéseként jöttek létre azokban az országokban, ahol már ezt alkalmazzá. Ezek az országok egyébként egyelőre mind az eurózónán kívül vannak, és inkább saját rendszerének kidolgozásán dolgozik minden ország – igaz, az európai szabályozás is készül már. Az azonnali átutalások a hagyományos bankolást a feje tetejére fogják állítani – véli a szakértő.
Az Egyesült Királyságban a bevezetés után azt tapasztalták: nagyon gyorsan szokták meg az ügyfelek az azonnali szolgáltatást, sőt: ügyféligénnyé vált a szolgáltatás, sokan emiatt váltottak bankot - mondta a Capsys vezetője.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
