|
| Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Andreas Treichl, az osztrák Erste Group Bank AG vezérigazgatója a februári megállapodás aláírása után. MTI Fotó: Máthé Zoltán |
A Reuters írása szerint a kormányzó Fidesz arra kényszerítette a bankokat, hogy finanszírozzák a brókercég károsultjainak a kompenzációját. A hírügynökségnek nyilatkozó magyar jegybanki illetékes azt mondta, hogy ez a bankoknak évi 100 millió dollár megnövekedett befizetést jelent majd, az összeg pedig az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) és a Befektető-védelmi Alapba (Beva) kerül.
Nem tudják, mennyibe fáj, de maradnak
Andreas Treichl, az Erste Csoport vezérigazgatója csütörtökön a Reuters jelentése szerint azt mondta, hogy nem kíván spekulációkba bocsátkozni a lehetséges veszteségekkel kapcsolatban, de ez az ügy "nem érinti az Erste Bank Hungary magyarországi jelenlétét".
Nem örül az EBRD
Andreas Treichl szerint a kártérítés kezelésével Budapest megsérti az Este, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a magyar kormány között létrejött megállapodást, amelynek a keretében az EBRD és a magyar állam 15-15 százalékos részesedést szerezhet az Erste magyar leánycégében.
Az Erste-vezér azt mondta, hogy tudomása szerint az EBRD a Quaestor-ügy vitatott kezelésének kérdést már jelezte a magyar kormánynak, és reményét fejezte ki, hogy a kártérítéssel kapcsolatban felmerült vitát békésen rendezik a következő hónapokban.
Folynak a megbeszélések
Korábban már Sir Suma Chakrabarti EBRD-elnök is jelezte: folynak megbeszélések a magyar hatóságokkal és a jegybankkal, és az ügyet az EBRD részvényesei is "nagy érdeklődéssel" figyelik. (Az EBRD részvényesei: 64 ország, az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank.) Részletek >>
Így fizetnek a tisztességesek és az adófizetők az okozott kárért
A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Beva kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Első körben a Beva-tagok adják össze a pénzt a kártalanításra, azaz a tisztességesen működő pénzügyi cégek adják össze a csalók által okozott kár ellenértékét.
Ha elég vagyont sikerül összeszedni a felelősöktől, az ügyben ártatlan cégek akár a teljes összeget is visszakaphatják - ez azonban biztosan sok időbe telik, az új szabályozás miatt viszont nem a károsult ügyfelek rovására ketyeg az óra.
A később meg nem térülő befizetéseket előre láthatólag levonhatják majd a bankadóból a pénzintézetek - erről egy későbbi törvény rendelkezik majd, de a gyakorlatban az jelenti, hogy az adófizetők pénze is vastagon benne lehet majd a kártalanításban.
Digitális cenzúra a válság közepén.
