15 érdekes tény a tőzsdéről – válságból lufiba, lufiból válságba

Korábbi júniusi tőzsdeévforduló nosztalgiakereskedéssel.

Június 21-én lesz 25 éves a Budapesti Értéktőzsde, ennek alkalmából tartottak sajtóbeszélgetést a szervezet új Szabadság téri székhelyén. Katona Zsolt vezérigazgató szerint rendkívül mozgalmas 25 év volt ez.

Kezdetben egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal folyt a kereskedés Budapesten, azután fokozatosan bővült a számuk. Sokáig 50 százalék felett is volt a magyar lakossági befektetők részesedése a tőzsde forgalmából.

Válságból lufiba, lufiból válságba

A 25 év alatt számos felfutás és válság, összeomlás volt, ázsiai válság, orosz válság, dotkom-lufi és kipukkadása, gazdasági világválság, beléptünk az EU-ba, kialakult az Eurózóna válsága. Az idén egy szép felfutáson van túl a tőzsde, amit a brókerbotrányos sem tudtak megtörni. A jelenleg inkább stagnáló árfolyam például egy esetleges felminősítés után törhet ki.

Katona Zsolt

Volt számos reform, a tőzsde már a harmadik kereskedési rendszert használja jelenleg (Xetra), korábban részvénytársasággá alakult és összeolvadt a Budapesti Árutőzsdével, volt nyugdíjpénztári államosítás, felvásárolták a tőzsdét az osztrákok. Többször jelentős mértékben változtak a jogszabályok is.

A számítógépek uralma

Fizikailag is a negyedik helyen van a tőzsde, miután nemrég az Andrássy útról a Bank Centerbe költözött. Aminek persze kevés a jelentősége, miután ma már minden kereskedő saját irodájából, számítógépeken keresztül folyik a kereskedés. „A jelenlegi helynek örülünk, fontos, hogy modern imidzse legyen a tőzsdének” – mondta el Katona Zsolt.

A 25 év alatt 6245 tőzsdenapon több mint 2000 terméket (ebből 126 részvényt) vezettek be, bár ebből a legtöbbet már kivezettek (vagy lejárt). A magyar GDP több mint ötszöröse fordult meg. A legélénkebb tőzsdenap a Mol felvásárlásához kötődik, 2007-ben 248 milliárd forint volt. A megnyitása óta a tőzsdén 1561 bejegyzett bróker kereskedett.

Ennyit lehetett BUX-on nyerni

Ha valaki az elején a BUX indexbe fektette volna a pénzét, akkor 25 év alatt évi 12,24 százalékos hozamot ért volna el. A legnagyobb BUX-esést 1997 október 28-án mérték 16,5 százalékkal, a legnagyobb emelkedés az orosz válság idején 14,6 százalék volt 1998. szeptember 24-én.

A mostani húzópapírok, az OTP és a Mol húsz éve vannak a parketten. A BUX index csúcsát 2007. július 23-án érte el 30 118 ponttal.

Elöl vannak a norvégok

Jelenleg is tízmilliárd euró külföldi tőke van magyar részvényekben, az intézményi tőke származási helye 33 százalékban az USA, 30 százalékban Nagy-Britannia, 9 százalékban Norvégia (norvég olajalap), 7 százalékban Lengyelország, és csak 3 százalékban Magyarország.

Idén a brókerbotrányok ellenére következett be trendforduló a BUX-ban, a hazai lakossági befektetők részaránya nőtt elsősorban a kereskedésen belül. Ebben az orosz-ukrán helyzet enyhülése, a makrogazdasági mutatóink javulása játszhatott szerepet, és a felminősítés kilátásainak javulása is.

Erős tőzsde=erős gazdaság

„Prosperáló gazdaság nélkül nem lehet erősebb a tőkepiac sem” – mondta Szécsényi Bálint alelnök. A tőzsdei kapitalizáció (a tőzsdén lévő részvények összértéke) és az egy főre jutó GDP között erős kapcsolat van. Az erős tőkepiaccal rendelkező országok védettebbek a válságokkal szemben is.

Azt is kimutatták, hogy az IPO-t végrehajtó (friss részvényeket kibocsátó) cégek árbevétele és a foglalkoztatottak létszáma nagy átlagban meredeken nő az IPO után.

Regionális multijaink is így jöttek létre

Szécsényi Bálint

Egy erős tőkepiac beindíthatja a gazdaságot is, beruházási forrásokat jelent, a vállalati profitokból a lakosság is részesedhet a megtakarításokon keresztül. „Növekedés eladósodás nélkül, pénzügyi függetlenség” – sorolják az előnyöket. A cégvezetés is hazai kézben marad, sőt magyarországi központú regionális vállalatok jöhetnek létre – elég csak az OTP vagy a Mol külföldi tevékenységére gondolni.

Sokat segíthetne az állam

Az értékpapírok súlya a lakossági megtakarítások között Magyarországon 2013-ban még csak 33 százalék volt, szemben az EU 55 és az USA 70 százalékos értékével. A hazai befektetési alapokban levő pénz növekedése pozitív fejlemény, ám a részvények aránya az alapok portfóliójában csak hat százalék volt tavaly.

A tőzsdének sokat segítene, ha az állam támogatná a tőzsdére készülő vállalkozásokat, a kisebbeknek pár tízmillió forint is sokat számít – mondta Szécsényi Bálint. Az új kínálat az intézményi befektetők érdeklődését is felkelthetné, ezáltal a lakossági befektetők is bátrabbak lennének, emelkedne az árfolyamok.

Pozitív spirál helyett Danubius-kivezetés

Ez a gazdasági növekedést is erősítheti, ami megint új kibocsátók tőzsdére kerülését okozhatná, összességében beindulhatna egy pozitív spirál.

A Danubius frissen bejelentett kivezetéséről elmondták, bár szomorúak, bíznak benne, hogy lesz utánpótlás, lesz tőzsdére kerülő cég is. Idén kettő társaság bevezetésével számolnak. Ha a Danubius távozik is, sokan keresnek majd rajta, ami remélhetően növeli a tőzsdézési kedvet.