Lehet, hogy nemsokára újabb hazai céget ér el az f. a. kitétel, azaz kerül felszámolás alá? A jelenleg Hun Mining Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési Nyrt . névre hallgató volt Genesis Energy (GEI), egyben ex-Novotrade hosszú és szövevényes története furcsábbnál furcsább fordulatokat vesz.
Eltitkolták a csődhelyzetet?
Pár nappal az április 30-ai, keddi közgyűlés előtt a cég közzétette, hogy lezárult a 2012. februárjában elrendelt belső vizsgálat, amelyet az után indítottak, hogy visszahívták Rényi Gábort a cég vezetéséből. (Rényi 1984-től töltött be tisztségeket a társaságnál, később az első hazai bennfentes-per egyik főszereplőjeként is ismertté vált.)Egészen 2006-tól vizsgálódtak, és a dokumentum több oldalon keresztül súlyos megállapításokat tartalmaz.
Eszerint Rényi „a Genesis Energy Nyrt fő részvényesével a GCM vezetőivel Herald Janssennel összefogva” követett el különböző cselekményeket. Így megszegték a korábbi szindikátusi szerződést. Eltitkolták a társaság (GEI) csődhelyzetét és a 30, 60, 90 napon túli tartozásokat, és 2010. augusztusig, az új igazgatótanács felállásáig eltitkolt tagi hitelekkel tartották életben a GEI-t. A 2010. augusztus 1. utáni hatalomátvétel után pedig „az új bányász befektetőket tették felelőssé a likviditási gondokért”.
Mérlegen kívüli alapítványok és követelések
Szó esik még a 2010-es tőkeemelésről és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekről, amelyek kapcsán a jelentés azt írja: „Gyakorlatilag dr. Rényi Gábor és Herald Jannsen a bányász befektetőket becsapta, csalást követtek el”, szerződésszegésük miatt az új részvényeket a a mai napig a tőzsdére bevezetni nem tudták. Rényi „több konkrét esetben a sajátjaként kezelte a Társaságot”, nem vette figyelembe azt, hogy erre egy nyílt tőzsdei részvénytársaság kisebbségi részvénycsomagja nem jogosítja fel.
Eltűnt és használhatatlan váltók
További vád, hogy Rényi bosszúból a társaság korábbi székhelyén tárolt könyvelési anyagokat „a mai napig törvénytelenül visszatartja”. Szó van arról is, hogy a GCM által kiállított úgynevezett „Debenture adóslevél eredeti példánya” eltűnt a Rényi tulajdonát képező korábbi irodában, amelyet egy másik, fedezetlen és beválthatatlan váltócsomaggal helyettesítettek, melynek értéke 1,5-3,0 kanadai dollár.
A gépelési hibáktól nem mentes közlemény szerint továbbá valaki a lichtensteini Valertis Banknál lévő személyes kapcsolatra hivatkozva 325 ezer euró váltócsomagot „faktorálásra, beváltásra felvett, mely váltó csomag /2 db/ eltűnt”. A bejelentés azzal zárul, hogy ismeretlen tettes ellen a társaság feljelentést tett a BRFK Gazdaságvédelmi Kiemelt Ügyek Főosztályánál. (Ismeretlen tettes ellen általában azért szokás feljelentést tenni – még akkor is, ha jól tudják, ki lehet az elkövető –, mert így a hatóságok jogköre szélesebb.)
Van már felszámolási eljárás
Nem volt sokkal vidámabb a cég pár héttel korábbi bejelentése sem az április 30-i közgyűlés napirendjéről. Ebben többek között a most támadott korábbi vezető helyezte kilátásba kártérítési perek indítását, illetve indítványozta közlemények visszavonását. Kérik a cég fizetésképtelenségének megtárgyalását. Kiderül azt is, hogy már indítottak felszámolási eljárást a Hun Mining ellen.
Zs kategóriás cég
Az egyik internetes fórumon egy kisbefektető „Zs kategóriás cégnek” nevezte a Hun Mininget, nem minden ok nélkül. (A tőzsdéken általában A, B, esetleg C kategóriák vannak.) A társaság bányászcég korában még nem bányászott semmit, napelemcég korában pedig nem gyártott napelemet. De a korábbi üzletágak egyike, a Sunbooks internetes könyvkereskedő sem igazán működött kifogástalanul.
Fél ezreléken áll az árfolyam
A cég hosszú távú „sikereit” szépen jelzi a részvény áralakulása: a tőzsdei bevezetés után, 1991 áprilisában 44 ezer forint volt egyetlen részvény árfolyama, múlt pénteken pedig 23 forint (azaz 0,05 százaléka a korábbinak). Eközben pedig az alaptőke 425 millió forintról először négymilliárd forintra nőtt (2007-re), de a 2012 harmadik negyedévi – „javított, újra könyvelt” – mérlegben már 26,25 milliárd forintot találunk. Pénzeszközeinek értéke viszont nulla forint volt.
Ezt egy hatalmas apport okozta 2010-ben, ami nyomán a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete (TEBÉSZ) büntetőfeljelentést tett tőkebefektetési csalás csalás alapos gyanújával, ismeretlen tettesek ellen. (A tőzsdei cég persze gyorsan szintén beperelte a TEBÉSZ-t.)
Az ominózus tőkeemelési ügyben a PSZÁF is sokáig vizsgálódott, végül augusztusban eredménytelenül lezárta a vizsgálatot, mert „nem lehetett tisztázni a tényállást”. Ugyanakkor utalt arra, hogy az erről szóló – feltehetőleg rendőrségi – nyomozás még folyamatban van. A PSZÁF egyébként az idén már kétszer is megbüntette a társaságot különböző jelentések közzétételének elmaradása miatt (itt és itt olvasható), és hasonlóan tett tavaly ősszel is.
