A szaúdi olajminiszter, Khaled al-Faleh. EPA/STR

Elég kevesen fogadtak volna erre még egy nappal ez előtt, de az olajtermelés mérsékelt korlátozásáról állapodtak meg szerda este az OPEC tagállamai az algériai fővárosban tartott Nemzetközi Energia Fórumon. A megállapodás értelmében a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) napi 32,5-33 millió hordóra fogja korlátozni a termelést a jelenlegi, becslések szerint 33,24 millió hordós napi szintről.

A döntés hatására több mint 5 százalékkal ugrottak meg a világpiaci olajárak, hordónként 48 dollár fölé emelkedve, ez pedig egy csapásra felpörgette a New York-i kereskedést is, az irányadó mutatók mind emelkedtek.

Brent - 3 napos

Azzal kapcsolatban csak a hivatalos novemberi OPEC-ülésen születik döntés, hogy mely ország mennyivel csökkenti a termelését, és a Reuters szerint az is ott derül ki, hogy sikerül-e rávenni a nem-OPEC országokat a befagyasztásra.

Megroppant a szaúdi hatalom

A tagállamoknak 2008 óta első ízben sikerült ilyen megállapodásra jutniuk, miután az országcsoportot vezető Szaúd-Arábia az alacsony olajárak nyomására enyhített az "ősellenfelével", Iránnal szembeni álláspontján: "Az OPEC rendkívüli döntést hozott ma... Két és fél év után a szervezet konszenzusra jutott a piac kézben tartásáról" - mondta Bijan Zanganeh iráni olajipari miniszter, aki a korábbi találkozókon újra és újra összetűzésbe került Szaúd-Arábiával. A megállapodás napi 700 ezer hordós csökkentést jelent.

WTI - 3 napos

A hirtelen váltás oka az is, hogy már messze nem megy olyan jól a szaúdi királyi családnak, ezért érdekük, hogy felsrófolják az olaj árát. A költségvetési hiány már második éve rekordméretű, 98 milliárd dollár volt tavaly, ami többek között példa nélküli leépítésekhez és bércsökkenéshez vezettek a közszférában, a befektetők pedig elkezdik félteni a pénzüket. Rengeteget emészt fel ezeken túl Rijád proxy-háborúja Iránnal, amelyet ráadásul egy meggondolatlan ifjú herceg vett kézbe.

A szaúdiak ezzel teljesen szembementek korábbi álláspontjukkal. Khalid Al-Falih olajügyi miniszter hat hónapja van a posztján, de egy szempillantás alatt húzta keresztül az ország két éve tartó politikáját, amely az olajdömpinget támogatta. Az előző olajminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a befagyasztás hatására nem emelkedne annyit az olaj ára, hogy megérje a lépést. Úgy tűnik, Rijád most meggondolta magát és inkább a jövőbe történő befektetésekre számít. Holoda Attila energetikai szakértő még júniusban beszélt lapunknak arról, mi mozgatja a szálakat, érdemes visszanézni.

Mit lépnek az oroszok?

Jól látszik a szaúdi hatalom gyengülése azon is, hogy a többi olajkitermelő jelenleg fittyet hány a szervezet befagyasztási kísérletére: az oroszok megdöntötték a poszt-szovjet rekordjukat és sikerült szeptemberben naponta 11,1 millió hordót a piacra dobni, ezt a tempót pedig biztos nem fogják vissza, ha emelkedik az olaj ára. Valószínűleg így tesz Norvégia, Mexikó, és a többi nem OPEC ország is.

Miért lesz ez rossz nekünk?

A magyarok duplán járnak rosszul a döntéssel: a kormány ugyanis az olaj árához (50 dollár alatt vagy felett van a hordónkénti ár) köti az üzemanyag jövedéki adóját és negyedévente felülvizsgálja azt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adata szerint a kőolaj hordónkénti ára 45,55 dollár volt július 1-je és szeptember 15. között, ezért életbe lép a jövedéki adó emelése.

Ez a benzin esetében 5, a gázolajnál 10 forintos emelést jelent, ami - a negyedéves felülvizsgálat miatt - év végéig kitart. Ugyanakkor az OPEC döntése miatt az olaj ára elkezd emelkedni, amelyet bizonyára az autósok is megéreznek majd a kutakon.