Amikor 10 évvel ezelőtt ötszámjegyű lett az OTP részvényének ára, elég nyilvánvalónak tűnt, hogy már lufi képződött. Aztán jött is egy akkora összeomlás, amire senki nem számított, át is fordult az értékeltség, és szinte ingyen adták a papírt egy darabig. Most ismét a magasban az ár, és a negyedéves eredmények alapján úgy tűnik, hogy ha nem is olcsó a papír, nem is túl drága.
Kedvező környezet
A háttérben leginkább a kedvező gazdasági környezet áll, ami lehetővé teszi az OTP növekedését. Jelentős a hazai hitelállomány növekedése, miközben csökken a nemteljesítő hitelállomány (14-ről 11 százalékra). A bank arra számít, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és a válság előtti szintig juthat el. A teljesítő hitelállomány összesen 170 milliárd forinttal bővült az elmúlt három hónapban, ezen belül a vállalati és lakossági hitelek egyaránt dinamikusan növekedtek. Egy év alatt így összesen 23 százalék volt a hitelállomány növekedése, ebből 13 százalék köszönhető akvizícióknak (AXA, Splitska banka).
A hitelnövekedés mellett a betétnövekedés is jelentős volt, ami különösen kedvező a jelenlegi alacsony kamatú környezetben. A lakossági és vállalati megtakarítás egyaránt nőtt, ami leginkább a bank és a bankrendszer iránti bizalomnak, és a bank által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhető (a kamatkörnyezet nem mindenhol olyan rossz, mint nálunk: Oroszországban kifejezetten magas a kamatszint). A nettó kamatmarzs összességében csökken, Magyarországon 3,14 százalék, Szlovákiában még ennél is alacsonyabb.
Adatok
A bankcsoport kilenchavi korrigált adózott eredménye 225 milliárd forint lett, ami 30 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos részében. Az eredmény javulása döntően az alacsonyabb kockázati költségeknek és a mérséklődő tényleges társasági adórátának köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi eredmény egyedi tételeket tartalmaz, hisz a korábban felhalmozott kockázati tartalékok felszabadítása csak átmeneti hatást eredményez.
Az eredményen beül a magyar bank 46,7 milliárd forintot hozott, a bolgár DSK 11,3 milliárd, az orosz bank 6,4, a horvát bank 6, az ukrán bank 3,1 milliárdot hozott, és immár a román, a szerb és a montenegrói bankok is eredményesek lettek. Ami a jövőt illeti, az a kérdés, hogy a működési eredmény növekedése mennyire fogja kompenzálni az egyedi tételek kiesését.
Árazás
A papír árazása a korábbiakban igen magasnak tűnt, most már kissé árnyaltabb a kép. A papír nagyjából 10-es P/E értéken forog, ami bankrészvényeknél átlagosnak tekinthető, jelenleg a közép-kelet-európai régióban inkább alacsony, viszont figyelembe kell venni, hogy egyelőre az egyedi tételek szerepe jelentős a magas eredményben. P/BV alapon viszonylag magas az árazás az európai bankok között, a bank teljes értéke a könyv szerinti érték kétszerese.
Új termék
Az OTP sajtótájékoztatóján bemutatta egy új termékét, az internetes bankolást végző ügyfelek számára elérhető online hiteligénylést. Az ügyfélnek elég beadnia a netbankon keresztül az igényét, csatolva a megfelelő dokumentumokat, a bank elvégzi a szükséges hitelbírálatot, belép a KHR rendszerbe, és ha minden stimmel, már folyósít is. Így nincs szükség bankfióki intézésre, sem hitelközvetítőre, aki az ügyfelet felkeresi. Ennek az ügyfél számára mindjárt az a nagy előnye is megvan, hogy nem próbálják általa nem igényelt szolgáltatások (drága biztosítás) megvásárlására presszionálni, azt sugalmazva, hogy enélkül esetleg nem kapja meg a hitelt.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
