Facebook és társai: hogyan lehetett szépen keresni és nagyot bukni?

Az új iparág mindig izgalmas

A 2009-ben induló sokéves tőzsdei hossz során, mint minden hasonló alkalommal, a befektetők találtak néhány részvényt, illetve részvénycsoportot, melyektől csodát vártak: gyors növekedést, sokszorozódó árfolyamot. Ezek értelemszerűen az aktuális új iparágakban vagy szolgáltatásokban működő cégek papírjai, így többek között a közösségi média oldalakat működtető cégek, közülük is azok, melyeken a felhasználók milliós, sőt százmilliós nagyságrendben regisztrálnak, és rendszeresen látogatják az oldalt.

Ezek közül a három legjelentősebbet emeljük ki és vizsgáljuk meg, hisz a legnagyobb érdeklődést is ezek keltették, és mindegyik tanulságos a maga módján. Ők a LinkedIn, a Facebook és a Twitter. Elsőként a LinkedIn jött a tőzsdére, még 2011-ben. Ekkor a mánia még nem alakult ki, ennek megfelelően az első másfél évben nem voltak extrém mozgások: 60 és 120 dollár között mozgott a papír. 2012 nyarán debütált a Facebook, azt viszont már óriási érdeklődés övezte, de az akkor túlárazott, 38 dolláron kibocsátott papír árfolyama először összeomlott.

A szép idők

A figyelem ekkor irányult igazán a LinkedIn-re: a cég stabilabbnak tűnt, mint az akkor nyereséget még nem termelő Facebook. Így a befektetők vonzóbb alternatívának találták: 120 dollárról egy nagy réssel kitört (remek technikai alakzat a vételhez), és rövid idő alatt duplázott is, 250-260 dollárt elérve. Itt viszont már távolról sem volt olcsó, és látszott, hogy a növekedés dinamikája sem erős már. A papír ezután sávban maradt, sőt még vissza is tesztelte a kitöréskor hagyott rést 140 dollárnál.

LinkedIn

Időközben a Facebook már kellőképpen olcsó lett, 20 dollár alá esett. A cég ugyanakkor töretlenül emelte felhasználóinak táborát, gyakorlatilag 2013-ban már itthon is szinte boldog-boldogtalan Facebook profillal rendelkezett. Sejteni lehetett, hogy ha ennyi felhasználónál beindul a hatékony reklámozás, akkor komoly eredmény következhet.

Amint ennek első jele egy remek negyedéves eredmény formájában manifesztálódott, az árfolyam felrobbant. Hamar elérte a kibocsátási árat, és amikor ott kitört, megszűnt minden ellenállás, hisz mindenki, akinek részvénye volt, nyerőben ült, és minden shortos bukóban. Csak felfelé volt út.

Zenit

Az árfolyam szépen haladt felfelé, a papír a fundamentumok szerint drágának tűnhetett, de azóta is folyamatosan és erősen nő mind az árbevétel, mind a profit, így ez alátámasztotta a szép, viszonylag egyenletes emelkedést, ami gyakorlatilag máig is tart. A kibocsátási árhoz képest négyszerezett, a mélyponthoz képest hatszorozott a papír, a siker teljes.

Facebook. Gyönyörű emelkedő trend, közel 3 éve a 200 napos mozgóátlag fölött

A LinkedIn viszont megakadt a növekedésben, és óhatatlanul bekövetkezett, ami ilyenkor komoly veszély: egy viszonylag rosszabb negyedéves jelentésre összeomlott az árfolyam, egy nap alatt 200-ról 120 dollárra zuhanva, ami a befektető legrosszabb rémálma, és azóta sem tért magához, most is csak 130 dollár.

A lemaradó

Utolsónak jött a harmadik versenyző, a Twitter, amely viselkedését tekintve gyakorlatilag egy fordított Facebook lett. Kibocsátásakor már tombolt a mánia, ráadásul viszonylag kevés részvény került először a piacra, a többire eladási tilalom volt érvényben egy darabig, így akarták megelőzni a Facebook kezdeti kudarcát. Ez sikerült is, a 28 dolláron kibocsátott papír 40-50 dollár között indított, majd meredek emelkedéssel 75-ig száguldott. A túlárazott papírt sokan megshortolták, de mivel kevés papír volt a piacon, elfogytak az eladók, és a kényszerű shortzásársok hozták össze ezt az extrém ralit.

A Twitter tőzsdei pályafutása

A shortok végül becsukódtak, az árfolyam visszaesett, és amikor az első nagy adag részvény felszabadult az eladási tilalom alól, le is zuhant az ár 30 dollárig. Innen aztán már a fundamentumok vették át a szerepet: a cég nem tudta megismételni a Facebook sikerét, így aztán a beleárazott nagy növekedést a piac szép lassan kiárazta, a papír most 15 dollárt ér. Bárhol vett belőle valaki, és megvan a részvénye, most bukóban van.

Nem özvegyeknek és árváknak való

A három nagy cég papírja így három különböző utat járt be. A Facebook lett a hosszú távú siker, a LinkedIn a rövidtávú, a Twitter pedig a teljes kudarc. Nyilvánvaló, hogy ezeknél fundamentálisan minden pillanatban drágának tűnő, nagy növekedést árazó részvényeknél nem volt célravezető a „buy and hold” stratégia, azaz megvenni őket és reménykedni.

Figyelni kellett, hogy tényleg növekszik-e a cég az árazásnak megfelelően, és emellett a technikai állapotot sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Nem özvegyeknek és árváknak való papírok, ahogy André Kostolany mondaná, de aki a Facebook kitörését 38-40 dollárnál, vagy a LinkedIn kitörését 140 dollár körül megvette, szép pénzt tehetett zsebre, utóbbinál persze még időben realizálni kellett a nyereséget.