|
| Mészáros Lőrinc (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
Az április 9-ei rendkívüli közgyűléseken elfogadott menetrend alapján a Konzum részvényei június 24-én forognak utoljára a BÉT-en, míg az immár egyesült, Opus Global néven továbbfutó társaság papírjaival július 1-jétől lehet kereskedni. A fuzionáló cégek részvényeinek átváltását 2:1 arányban határozták meg, a 2018. december 31-i fordulónapra számított IFRS szerinti konszolidált saját tőkéi alapján. Ez a Konzumnál tisztítás nélkül meghaladta a 73,8 milliárd, az Opus Globalnál pedig a 280,4 milliárd forintot.
Új dimenzió nyílhat
A 2018. december 31-én zárult pénzügyi évre elkészített proforma konszolidált pénzügyi kimutatások alapján az egyesült Opus Global működését legjobban mérő összes működési bevétel 254,2 milliárd forint, több mint 23,5 milliárd forintot meghaladó EBITDA-val. Emellett a társaság teljes átfogó jövedelme kiemelkedően magas, közel 41,3 milliárd forint. Az Opus konszolidált teljes saját tőkéje meghaladta a 350,8 milliárd forintot. A proforma konszolidált pénzügyi adatok alapján Magyarország legnagyobb és egyik legtőkeerősebb befektetési holdingja jön létre az összeolvadással, amely stabil pénzügyi helyzettel és kiváló növekedési kilátásokkal folytatja tevékenységét az összeolvadást követően – olvasható a cég közleményében.
A beolvadással valóban új dimenzió nyílhat a társaságok számára jelentős volumenű, régiós növekedési tervek megvalósításához – ez volt a hivatalos magyarázata annak, mi szükség van arra, hogy a temérdek érdekeltség felett diszponáló Mészáros pont e két cégét boronálja össze. Hacsak az nem, hogy a 350 milliárd forintosra duzzadt tőkeereje alkalmassá tegye még nagyobb cégek megszerzésére. Miközben a „meghízott” Opus Globál maga is az új befektetők vonzó célpontjává válhat, idehaza és külföldön, ezáltal javulhatnak a forrásbevonási lehetőségei.
Előbb Budapest Bank, aztán T-Systems?
Mint ahogy azt az Mfor.hu korábban jelezte, Mészáros tőzsdei cége június 30-át követően már az iparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, az energetikában, a vagyonkezelésben, a turizmusban, az ingatlanpiacon, a pénz- és tőkepiacon, valamint a biztosítások területén lesz jelen. Stratégiája szerint pedig a bank- és pénzügyi szektorban és az ingatlanpiacon terjeszkedhetnek és szeretnének megjelenni a telekommunikációs szektorban.
Az napokon belül kiderülhet, hogy a megszerzendő nagyobb cégek egyike a jelenleg még állami tulajdonban lévő Budapest Bank lesz-e, amelynek ugyanis június 30-áig kell potenciális kérőt találnia az erre január 24-én kormányhatározattal megbízott Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszternek. A másik nagy szerzemény pedig a T-Systems Magyarország Zrt. lehet.
Az ilyen volumenű bizniszeket a befektetők pozitívan szoktak értékelni, főként, ha ahhoz a tőzsdei cég muníciója elegendő. Márpedig e tekintetben most aligha van miért aggódnia a részvények vételén gondolkodóknak. Ám, hogy ha az új Opus Global igazi tőzsdei blue chippé akar válni, akkor mindenképpen hozzáférhetővé kell tennie magát a bel- és/vagy külföldi intézményi befektetők előtt.
A tervezet több lényeges kérdést nyitva hagy. 
