|
| Quaestor-károsultak demonstrációja Debrecenben. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A törvény szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QKKA) létrejöttét, amely - a Befektetés-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.
|
Hány embert érint? A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött. |
A QKKA várhatóan a Magyar Nemzeti Bank áthidaló kölcsönével fogja tevékenységét megkezdeni, melynek mértéke igazodik majd a kárrendezés összegéhez. Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidőre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettől vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól maximum 3 hónapos futamidőre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik.
Az alap a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez, aminek megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában kötelesek. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záró beszámolója után az alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény szól majd.
Két új területtel öt divízió alakul. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
