Mélyben voltak
A két ország bérei közti kérdés nagy figyelmet kelt, hisz a rendszerváltás után a Ceausescu által tönkretett román gazdaság ijesztő állapotban volt, óriási szegénység uralkodott. Magyarország lényegesen jobb helyzetben volt, nem is véletlen, hogy ebben az időben zajlott a romániai magyarság tömeges áttelepülése Magyarországra (az Európai Unió még távoli cél volt akkor mindkét ország számára).
Hamarabb hiányzott a munkaerő
Nos, a hatalmas különbség a rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt sokat csökkent, ezt már az egy főre jutó GDP adatok is mutatják, de még inkább így van ez a béreknél. Romániában a munkaerőhiány előbb kezdődött, mint nálunk, és súlyosabb gond is lett, tekintettel arra, hogy épp a korábbi nagy szegénység miatt már az EU belépés előtt románok milliói mentek EU tagországokba dolgozni, de nem a leggazdagabbakba, hanem Olaszországba és Spanyolországba, amelyek már befogadták őket, miközben a nyelvi hasonlóság miatt könnyen boldogult ezekben az országokban a román munkaerő.
A hamarább megjelenő és égetőbb munkaerőhiány így nagyobb béremelést kényszerített ki, mint nálunk, és ez még most is így van, noha a mi 11 százalék körüli ütemünk sem akármi a nettó átlagbér tekintetében. Romániában ez azonban stabilan 14,5 százalék körül alakul az utóbbi években, így a növekedés üteme 3,5 százalékkal több, mint nálunk.
Kis lemaradás, gyors kiegyenlítődés
Nagy különbség esetén ez lassú kiegyenlítődést jelentene, azonban az eltérés már most sem nagy. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a jelenlegi devizaárfolyamok figyelembevételével a román nettó átlagkereset 660 euró, a magyar a közmunka figyelmen kívül hagyásával és a családi adókedvezmény figyelembevételével 780 euró. Ez mindössze 18 százalékos többlet, ami a 3,5 százalékos román növekedési előny fennmaradása esetén 5 év alatt eltűnik, vagyis akkor a két szám kiegyenlítődik.
A forintárfolyam szerepe
Öt év alatt persze változhatnak a bérnövekedési ütemek, nem is beszélve a devizaárfolyamokról. A lej és a forint egymáshoz viszonyított árfolyama meglehetősen stabil, noha Romániában magasabb az infláció és a fizetési mérleg hiányt mutat, míg a hazai többletes. Ez a forint jelentős alulértékeltségét mutatja, azonban ez egyelőre tartósan fennáll, sőt, az elmúlt másfél évben a forint kifejezetten leértékelődött. Hogy ebben lehet-e változás, az már egy másik elemzés témája, de érdemes megjegyezni, hogy a visegrádi országokhoz képesti bérlemaradásunk is jórészt a forint gyengeségének köszönhető.
Egy palesztinbarát csoport lehet az elkövető. 
