|
| (Pixabay) |
Január elsejétől új törvény lépett életbe Németországban (“NetzDG”), amely bizonyos tartalmak eltávolítására kötelezi a közösségi oldalak, mint a Facebook vagy a Twitter működtetőit. Súlyosabb esetekben népellenes uszítás, terrorizmus miatt, de a gyűlöletbeszéd vagy egyszerűen valaki sértegetése is ide számít.
A korábbi igazságügyi miniszter szerint a törvény arra való, hogy azok a felhasználók, akik fenyegetve vagy sértve érzik magukat, gyorsabban kapjanak segítséget. A törvény a közösségi médiát, mint a Facebook, Twitter vagy a YouTube arra kötelezi, hogy a sértő, bántó, “offenzív” tartalmakat 24 órán belül töröljék.
A Der Spiegel Online szerint ez vegyes következményekkel, mellékhatásokkal járt, sokszor eltávolítják a csak szatirikus tartalmakat is, a gyűlöletbeszéd meg gyakran az oldalon marad.
A legegyszerűbb törölni?
Most a szolgáltatók végre adatokat tettek közzé arról, hogy milyen számban, arányban távolítottak el tartalmakat a jogszabály alapján. Egyesek szerint a törvény kritikusainak lett igazuk: Idő hiányában, a költségek csökkentése érdekében inkább túl sok tartalmat távolítanak el, a határesetek, kérdéses ügyek esetében is a törlés az egyszerűbb (“overblocking”). Az tűnik ugyanis a kisebbik bajnak – állítja a Der Spiegel.
Nem kellenek szélsőségek
Ma minden jelentősebb német weboldal arról ír, hogy a Facebook, a Youtube vagy a Twitter törölt több tartalmat e törvény alapján. Azt is előírták ugyanis, hogy félévente közzé kell tenni az erről szóló statisztikákat, ez a nap pedig ma jött el először.
A Google tulajdonában levő Youtube 215 ezer (más forrás szerint 213 330) panaszból csak 58 ezret talált megalapozottnak, ez 27 százalék a Spiegel.de szerint. (Az adatok csak Németországra vonatkoznak.) A leggyakoribb okok: gyűlöletbeszéd, politikai szélsőségek, a személyiségi jogok megsértése, sértegetés.
Negyedmillió felett a Twitternél
A cégek kettős szűrőt alkalmaznak: ami a Youtube-ot illeti, ami a saját nemzetközi szabályaival is ellentétes, azt teljesen leveszi az oldalról, ami meg csak az említett német törvénnyel, azt csak Németországban teszi elérhetetlenné. (Ez utóbbi egy VPN-szolgáltatással valószínűleg könnyen kijátszható – a szerk.)
A Twitternél is nagyságrendileg hasonlóak a számok, de sokkal kevesebbet, 264 ezer panasz alapján csak 29 ezer bejegyzést találtak törlendőnek (10,9 százalék). Itt is kettős szűrő működik, először a Twitter szabályai alapján vizsgálják a meg(nem)felelést. A cégnél “több mint 50” személy végzi az elbírálást.
Miért kullog a Facebook?
A Youtube és a Twitter integrálta rendszerébe a panaszküldő űrlapot, a Facebook-nál viszont eléggé el van dugva, nehezebben lehet megtalálni. Másrészt külön űrlap van az általános Facebook-szabályok megsértésére, és külön adatlap a német NetzDG-törvényre. Ezzel magyarázzák a német weboldalak, hogy a 65 speciális munkatársnak csak 1704 bejelentést kellett kivizsgálnia hat hónap alatt.
Ebből 362 panaszt töröltek (21 százalék), a leggyakoribb okok: sértés, rágalmazás, becsületsértés. Célzás van azonban arra, hogy a Facebook saját szabályai alapján “további több tízezer” panasz érkezett, de a pontos számot nem tették közzé. A törvényt egyébként sok kritika éri, de felülvizsgálatát csak 2020-ra irányozták elő.
Négy fő indokkal
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a Facebook németországi panaszügyi eljárása sokkal komplexebb, mint a Youtube-é. A Face-en például 20 különböző panaszindok közül lehet választani, a Google csak négyet kínál fel: reklám, pornográfia, gyűlöletbeszéd és zaklatás (a használt szó másik jelentése: bosszantás).
A tekintélyes, konzervatívnak nevezett német lap cikkének azonban már a címe szerint is leginkább saját szabályai szerint törli a tartalmakat a Facebook. Több esetet és több ügyvédet idéznek, akik ezeket dokumentálják. Az egyik az AfD (szélsőjobboldali német párt) egyik politikusának törölt bejegyzései miatt harcol.
Putyintól félnek leginkább?
A másik viszont az ukrán-orosz ellentét kapcsán állítja, hogy a Putyin elnökre vonatkozó kritikákat gyanúsan gyorsan távolítják el. Különösen azt, amelyik a már többször blokkolt, a beépített fordítóprogram segítségével magyarul is olvasható Informnapalm.org oldalon (képünkön) Putyin “Ukrajna elleni hadüzenet nélküli háborújáról” tudósít.
Lehet százmilliárd dollárral kevesebb?
A sorozatos problémák, a felhasználószám lassuló növekedése, a piac telítődése, a korábbi nagy adatszivárgási botrány egyébként a Facebook eredményére és árfolyamára is csúnyán rányomta a bélyegét.
A szerda esti gyorsjelentés után csütörtökön a részvény 19 százalékkal, 41 dollárral 176,26 dollárra zuhant, ami több mint százmilliárd dollárt vett el a cég tőzsdei értékéből (kapitalizációjából), egyik napról a másikra.
|
Fizetnének neked a megosztásaidért? Nemrég arról írtunk, hogy miközben az internetes gigászok, mint a Facebook vagy a Google degeszre keresik magukat a felhasználók által megosztott tartalmak segítségével és az emberek adatainak eladásával, egyes kriptodeviza-vállalkozások, mint a Steemit ezt teljesen új alapokra próbálják helyezni. Nemhogy nem adnak el adatokat és nem helyeznek el reklámokat, de még fizetnek is a felhasználóknak. (Ám a semmiből teremtett új, hektikus árfolyamú steem kriptodevizával.) Sajnos a Steemit-en azonban ez csak a legsikeresebbek számára jelent lényeges bevételt, a felhasználók többsége nem keres semmit sem, vagy csak filléreket. (Erről szóló cikkünk itt, talán annyi kiegészítést érdemes tenni hozzá, hogy a szavazórobotok szerepe mára már meghatározó lett.) Sok más kriptodeviza-vállalkozás pályázik az internet-gigászok babérjaira, de ezek még korai stádiumban vannak. |
Elrettentő céljaik vannak. 
