Hirdetés
Hirdetés

Lecserélnék a Facebook-ot, Youtube-ot, fizetnek a lájkolásért

Eidenpenz József, 2018. június 15., 13:48

A blokklánccal és kriptodevizákkal foglalkozó vállalkozók, programozók sok gazdasági ágazat megreformálását várják az új technológiától, az egyik ilyen a közösségi oldalaké. Míg a Google, a Facebook és társai kihasználják, hogy a felhasználók aktívak, és meggazdagodnak rajta, másutt fizetnek ugyanezért. Csak felettébb egyenletlenül.

A felhasználók dolgoznak, fotókat, videókat készítenek, blogolnak, megosztanak, lájkolnak, szelektálnak, azaz tartalmat állítanak elő. Ezért mégsem kapnak semmit a hagyományos közösségi oldalakon, mint a Youtube, a Facebook és még sokan mások. (Csak az élményt.)

Eközben az közösségi média egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a reklámköltésből, az emberek hírfogyasztásából egyaránt. A nagy közösségimédia-óriások pedig hirdetési bevételekből vagy a felhasználók adatainak értékesítéséből alaposan meggazdagszanak.

Hirdetés

Itt az ideje, hogy anyagilag is jutalmazzák azokat, akik értékes tartalmat állítanak elő – mondják a Steemit.com blogoldal köré szerveződő, lassan két éves vállalkozás hívei. Az általuk létrehozott steem nevű kriptodevizával fizetnek az új blogbejegyzésekért (Steemit.com), videókért (D.tube), kérdésekre adott válaszokért (Musing.io). De még a Facebook-os like-okhoz hasonló upvote (felszavazás) és a hozzászólás (kommentelés) is hozhat pénzt, elvégre a kritikusok munkája, szelekciós tevékenysége is értékteremtő.

Bálnára vadászik mindenki

Van már mobilalkalmazásuk (Esteem), közösségi oldal, ahol egy pohár sörödet, kiskutyádat vagy a maszatos kölyködet is megoszthatod (Alpha.steepshot.io), könyves oldal (Dbooks.org), vásárlási oldal (Steemhunt.com).

Steemit címoldal-részlet. Szép nagy összegek, mézesmadzagnak.
Steemit címoldal-részlet. Szép nagy összegek, mézesmadzagnak.

Azt, hogy melyik cikkért, videóért mennyit fizetnek, az dönti el, hányan szavaztak rá, és kik. Minden felhasználónak más ugyanis a súlya, vannak jelentéktelen kishalak, sőt planktonok, de delfinek és bálnák is. (Tényleg ezeket a megnevezéseket használják.)

Egy-egy bálna szavazata a fejlődő országokban több heti bért is érhet, a szavazatok mennyisége pedig korlátozott. Ezért a legtöbben arra törekszenek, hogy a fontos személyek kegyét elnyerjék. (Ez a nagyfokú egyenlőtlenség szándékosnak látszik, egy tudományos megfigyeléssel, "Zipf törvényével" indokolják a leírásban.)

Plankton (vagy küsz), hering, delfin, óriás delfin (orka), bálna. A Steemit hierarchiája. Már heringnek lenni is 1200-1400 dollárba kerül.
Plankton (vagy küsz), ponty, delfin, kardszárnyú delfin (orka), bálna. A Steemit hierarchiája. Már pontynak lenni is 1200-1400 dollár kell.

Egymást szavazgatják

A kezdőket olyan címoldalak csábítják, ahol több száz dollárt, esetleg ezret is megszavaztak már az adott cikkért, videóért, de valójában ezek közé bekerülni nagyon nehéz. Egy kezdő szavazata még egy dollárcentet sem ér, ezért még akkor sem valószínű, hogy figyelnek rá és rá szavaznak, ha egyébként nagyon jó tartalmat állít elő. “Én szavazok rád, te szavazol rám” – valahogy így működik a jelentősebb súlyú szerzők között. Sok cikk pedig a végén egyetlen fillért sem kap.

Nem a tehetség számít

Az oldal sokszor dicsekszik azzal, hogy “proof of brain” módszerrel, azaz a szellemi teljesítmény alapján osztják el a meghatározott ütemben folyamatosan képződő új steem-eket, de ez legfeljebb részben igaz.

Lehet befektetés nélkül, csupán tehetséggel, felhasználói szavazatokból előrejutni, de nagyon nehéz. Lehet egyszerűen steem-et vásárolni, kriptodeviza-tőzsdéken, főleg bitcoinért vagy etherért, és mindjárt feljebb ugrani a ranglétrán. (“Bedolgozod magad, vagy bevásárolod magad.”)

Jönnek a robotok

Végül meg lehet fizetni robotokat is, amelyek automatikusan szavaznak az emberre. (Eközben saját magukra is szavazhatnak a felhasználók.) Végső soron a pénz, a tőke számít elsősorban, bárhonnét jön, bár a tartalomnak is el kell érnie bizonyos szintet. Ha nem, rossz vége lehet, mert itt leszavazás is van. Ha egy bálna rád száll és leszavaz, véged.

Tizedük sem aktív

A Steem-rendszer felhasználóinak száma pár hete átlépte az egymilliót, de ez csak a látszat. Valójában több mint felük soha semmit nem publikált, és az igazán aktív felhasználók száma csak valahol hatvanezer körül lehet. Az aktív cikkszerzőké pedig a februári 40 ezer feletti csúcsról 22 ezer környékére esett vissza.

Viideómegosztó. Vajon mire emlékeztet?
Videómegosztó. Vajon mire emlékeztet?

Részben ezt tükrözheti a steem árfolyama is, a januári nyolc dollár feletti csúcsról mára 1,74-re esett. Persze a kriptodevizák általános idei lecsorgásának is nagy szerepe lehet ebben. De ez is jelentős, 454 millió dolláros kapitalizációt jelent, amivel a 33. helyen van most a kriptodevizák között.

Pilótajáték-e?

A rendszerbe alapvetően akkor érkezik külső pénz, ha valaki steem-et vásárol, és ez tartja fent az árat. Másrészt a rendszer erősen a steem-vásárlást és megtartást, lekötést ösztönzi, mert csak nagy tőke birtokában lehet nagyobb jövedelemhez jutni.

Ezért sokan a pilótajátékokhoz hasonlítják. Bár más kriptodevizákra, sőt hagyományos tőkepiacokra (derivatívák) is igaz az, hogy amíg több az új belépő, mint a kilépő, addig megy felfelé az ár.

Cenzúra nincs

A Steemit-et egy Steemit Inc. nevű amerikai cég hozta létre, amelynek tulajdonosai ismert kriptodeviza-szakemberek (Ned Scott, Dan Larimer, BitShares, EOS). Ám mivel decentralizáltan, a világban szétszórt szervereken működik, azt állítják, cenzúrázni nem lehetséges. Ami felkerül, az elvileg örökre a blokkláncba írva marad. Mégis találni olyan felhasználót, akinek írásai (a weboldalon legalábbis) láthatatlanokká váltak, miután kivívta a bálnák haragját.

Légből kapott kriptodeviza

A Steem-rendszerben elvileg “proof of brain” módszerrel, azaz a szellemi teljesítmény alapján osztják el az új steem-eket. Az új bitcoinoknál használt elosztási és elszámolási, nyilvántartási módszer a “proof of work” /PoW/, energiaigényes, a számítási kapacitások alapján működik. Másutt használatos még a “proof of stake” vagy annak egy verziója, a delegated proof of stake /DPOS/, ahol a hagyományos részvénytársaságokhoz hasonlóan vagyonarányos a szavazat vagy az új kriptodevizából való részesedés.

Az Steem-rendszerben az utóbbi is működik, a felhasználók vagyonarányosan úgynevezett tanúkat (witness) szavaznak meg az elszámolások bonyolítására, működtetésére, döntések meghozatalára. (A parlamenti képviseleti rendszerhez is némileg hasonlóan.) Az új steem más kriptodevizákkal megegyezően, bevallottan a semmiből, automatikusan jön létre előre meghatározott képlet szerinti mennyiségben.

Az új steem-ekből évente most mintegy 9 százaléknyi képződik, eme “infláció” üteme évente 0,5 százalékponttal csökken. Ennek csak 10 százaléka megy az említett tanúknak. A 15 százaléka úgynevezett kamatfizetés (ami minden felhasználónak arányosan jár), 75 százalék pedig a tiszteletdíj (reward pool). Ennek is rendszerint háromnegyede a tartalom szerzőjének megy, egynegyede pedig a “kurátoroknak” nevezett lájkolóknak, szavazóknak (upvoter).

A szavazatoknál annál több pénz jut egy cikkre, minél nagyobb a lekötött vagyona (steem power) a kurátornak. Így sok a haverok közötti, keresztbe szavazás, a saját tartalomra való szavazás, a “korrupció”. Így a rendszer csak részben a jó tartalmat jutalmazza, sokkal inkább a már meglevő vagyont. Vagyont felhalmozni viszont a hektikusan ingadozó steem-árfolyam, vagy a kísérleti, “béta verziójú” technológia miatt rendkívül kockázatos.

Zipf-eloszlás (Steemit white paper)
Zipf-eloszlás (Steemit white paper)
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Félelmetes albérletárak Budapesten – mi a helyzet az agglomerációban?

Félelmetes albérletárak Budapesten – mi a helyzet az agglomerációban?

Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni Budapest agglomerációjában, mint a központi kerületekben, de a különbség csökkenőben van, mert egyre nagyobb a kereslet a fővároshoz közeli, jó közlekedésű településeken.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?