Ettől rettegnek igazán a magyarok, ha az otthonukról van szó

A legtöbben a tűz, elektromos hiba, beázás és csőtörés okozta károktól féltik az otthonukat, ezt követi a betörés, illetve vihar okozta károktól való félelem – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített országos kutatásból. Mindenek előtt az nyugtalanítja az embereket, hogy esetleg leég az otthonuk.

Legyen szó azonban bármilyen káresetről, a nők mindentől jobban tartanak, mint a férfiak: a legnagyobb különbség a lakástűz kapcsán mutatkozik meg: míg a férfiak harmada tart ettől, a nők közül minden második jelölte meg, mint félelemforrást. A válaszokból kiderült az is, hogy a viharok okozta károktól a falun élők tartanak leginkább (47%). Az alacsonyabb (havi 170 ezer forint alatti) jövedelemmel rendelkezők a nagyobb anyagi csapást jelentő káresetek miatt aggódnak, a listát itt is a lakástűz vezeti 47 százalékkal.

„Érthető, hogy a nagy költséggel, akár az épület totálkárával járó károk bekövetkeztétől félnek jobban az emberek, de a statisztika alapján nem ettől kell leginkább tartanunk. Úgy látjuk, hogy a lakás- vagy háztulajdonosok nem attól tartanak elsősorban, ami reálisan nagyobb eséllyel be is következhet. A félelemlistát vezető lakástűz például szerencsére a káresetek egy százalékát sem teszi ki, a kárbejelentési statisztikáinkat vezető viharkárokat viszont csak ötödikként említik meg" – mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Karbantartással teszünk a károk elkerüléséért

A lakással kapcsolatos félelmeik mellett a magyarok kármegelőzési módszereit is feltérképezte a kutatás. A károk elkerülése érdekében megtett intézkedések közül a karbantartás, a megfelelő épületgépészet a leggyakrabban említett. A magyar lakosság a legfontosabbak között tartja számon a megfelelő értékre kötött lakásbiztosítást is, ennek megléte a dobogó harmadik helyére került. A betörés elleni védelemben a magas minőségű biztonsági ajtó vezet, ehhez képest jóval kevesebben tartják elengedhetetlennek a további védelmi eszközök – pl. rács, riasztó, kamera – alkalmazását.

„Biztatónak tartjuk, hogy a válaszadók felmérik a karbantartási munkák jelentőségét, természetesen fontos ezek ütemezése is. Mindannyian hajlamosak vagyunk elsőként a közvetlenül látható épületrészekre, például a burkolatra, nyílászárókra költeni, holott például a lakástüzek zöme a nem a mai kor igényeire méretezett elektromos rendszerek elmaradt felújítása miatt következik be. Nyakunkon a nyári viharszezon is, és mivel a legtöbb lakásbiztosítási kár a viharok miatt következik be, nem győzzük hangsúlyozni a kármegelőzés – pl. a csapadékvizet elvezető vezetékek, árkok karbantartásának, a tetőzet időszakos ellenőrzésének – jelentőségét. Tapasztalataink szerint egy felhőszakadás vagy jégeső esetén is elkerülhető vagy minimalizálható a károk egy része, és úgy látjuk, ezzel az emberek tisztában is vannak, hiszen otthonuk karbantartását jelölték meg legtöbben, mint kármegelőzési intézkedést – tette hozzá Kádár Péter.

Nem az ár a legfontosabb, ha lakásbiztosításról van szó

A szerződéssel rendelkezők 81 százaléka a károkkal szembeni védekezés, illetve kárenyhítés fontos eszközének tartja a lakásbiztosítást. A szerződéssel rendelkezők – a magyarok hagyományosan emlegetett árérzékenysége ellenére – a megfelelő ajánlat kiválasztásában az árat az utolsó döntési szempontok közé sorolták. Sokkal fontosabbak olyan szempontok, mint a személyre szabhatóság, vagy a gyors és korrekt kárrendezés.